Jakab Lucát egy közös munka során ismertem meg, aztán hamar kiderült, hogy hasonlóan gondolkozunk a világról, így a munkán kívül, a magánéletben is jóban lettünk. Érdeklődve figyeltem, ahogyan az elmúlt években építi szakértői-tanácsadói karrierjét, miközben London és Budapest között ingázik. Fenntartható és etikus marketing, aktuális projektek, dilemmák és kihívások, tudatos márkaépítés napjainkban – többek között […]
Olvass tovább
Adott négy alkotó, akiket határokon átívelő barátság köt össze, de nem csak papíron. Négy nő, akik sikeresen gyűrik le az előttük álló napi feladatokat és mindezek mellett művészek. Origójuk Eger, margójuk nincs és kollektívaként is önazonosak. Barra Nikolett (Niki), Mészáros Tímea (Mimi), Piszmán Lilla (Lilla) és Szula Zsuzsanna (Nyunyi) mail art munkái többszörösen összetett üzenetet […]
Olvass tovább
2017-ben lettem szabadúszó. Az elmúlt évek tapasztalatai – a pandémia ellenére – még inkább megerősítették bennem, hogy jól döntöttem akkor, amikor erre a munkarendre és életmódra váltottam, annak ellenére is, hogy a korábbi KATA rendszernek immár vége. A következőkben Filep Szilvivel, a FreelancerBlog alapítójával járom körbe a témát, tippeket is adva ahhoz, hogy hogyan érdemes belevágni […]
Olvass tovább
Sajnos nem fikció, nem csak a filmekben létezik és Magyarországon is alkalmazzák. Reparatív (vagy konverziós) terápiának nevezünk minden olyan beavatkozást, amelynek célja a nemi identitás és/vagy a szexuális orientáció elnyomása, megváltoztatása, „meggyógyítása”. A köznyelvben ezek az „átnevelő terápiák”. Történetével és hatásaival kapcsolatban Filó Mariann pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának tagja, Budapest Pride szervező válaszolt kérdéseinkre.
Olvass tovább
A Küzdelmeink története a magyar tiltakozási események egyedülálló adatbázisa, melynek egy szeletét a Budapest Pride Fesztivál keretében szervezett Büszkeség és kiállás című műhelyfoglalkozáson ismerhettük meg Hanzli Péter történész, a Háttér Archívum és Könyvtár vezetője, valamint Bauer Flóra a Közélet Iskolája oktatási programfelelőse közreműködésével. A foglalkozás kapcsán a hazai LMBTQ+ mozgalom rendszerváltás utáni történetéről és az […]
Olvass tovább
Két éve jött össze Tünde és Judit A második aranykor záró epizódjában. Az első magyar leszbikus websorozat alkotói egy sikeres fordulatnak köszönhetően folytathatták a két nő szerelmének történetét. Elkészült, sőt, már túl is van a bemutatón és egy teltházas mozis premieren az A második aranykor, egy szerelem kihívásai címet viselő emberi jogi szappanoperaként jegyzett film, […]
Olvass tovább
Tomcsányi Dórival, noha már pályája kezdeti szakaszától kezdve követem a ténykedéseit, 2018-ban találkoztam először, akkor Rómában mutatta be aktuális kollekcióját egy közös rendezvényünkön. Érdekelt, hogy mi minden történt vele és a márkájával azóta, hogyan élték túl a Covidos időket, milyen hatással van működésükre a jelenlegi gazdasági helyzet, na és mi a helyzet az új kollekciójával, […]
Olvass tovább
Van egy különös vonzalmam a szőnyegekhez; akárhová lépek be, mindig azt figyelem meg elsőként, hogy mi van a padlón. Többek között ezért is kaptam fel a fejem Körösényi Bori márkájára, a Berberre. Hogyan készülnek a hagyományos marokkói szőnyegek, miképpen lehet kiszűrni a valóban fair trade, etikus vállalkozásokat, mi határozza meg a fogyasztói árképzést, hogyan jutnak […]
Olvass tovább
Ferencz Borbála marosvásárhelyi ruha- és ékszertervező, akinek egyedi stílusa határozza meg a BORBALA márka arculatát. Patchwork technikával dolgozik, különböző színes anyagokat varr össze egy befejezetlen hatást keltő technikával. Új életet lehel a hulladékanyagokba; a márka szellemiségét a fenntarthatóság és az újrahasznosítás már a kezdetektől átjárja. A kezdetekről, az általa alkalmazott különböző technikákról, külföldi sikerekről és […]
Olvass tovább
Egy mesekönyv, ami nem sikerkönyvnek készült, mégis a magyar gyermekirodalom történetének  hiánypótló darabjává és szolidaritási szimbólummá is vált. Két éve, hogy napvilágot látott a Meseország Mindenkié antológia első kiadása, és azóta már tíz nyelvre fordították le. A mesegyűjtemény felelős szerkesztőjével, Nagy M. Boldizsárral beszélgettünk arról, hogy hogyan alakult a könyv sorsa az elmúlt két évben […]
Olvass tovább