Önmagunkra fordított, valamint társaságban töltött, minőségi idő. Mennyiszer hangsúlyozzuk manapság mindezek fontosságát. Abba már viszont lehet, kevésszer gondolunk bele, hogy ezek sajnos egyáltalán nem adottak mindenki számára. A KIKAPCS. Alapítvány küldetése, hogy kedvezményes kikapcsolódást és közösséget biztosítson olyan családok számára, akik sajátos nevelési igényű (SNI) gyereket nevelnek. Az alapítvány létrehozóival, Bárdió Lucával és Környei Viktóriával beszélgettünk.

Hogyan, milyen célllal jött létre a KIKAPCS.? 

Viki: A KIKAPCS. története az egyetemi éveinkre nyúlik vissza, Lucával ott lettünk jó barátnők. Később elhívott egy úgynevezett Startup VIP kurzusra. Ez kicsit más volt, mint az addig megszokott óráink, ugyanis már egy konkrét ötletettel kellett előállnunk, amit aztán a félév végére validálni kellett. A kurzus elején még más ötlettel indultunk, majd a félév közepén csalódottan beszéltünk a tanárunkkal, és elhangzott tőle az a bizonyos mondat, amit a mai napig emlegetünk: „De hát lányok, nem csillog a szemetek!”

Ez erősített meg minket abban, hogy igen, mi azért jöttünk erre a kurzusra, hogy valami olyat alkossunk, ami a sajátunk, de, ami ennél is fontosabb, hogy valami olyat szerettünk volna létrehozni, amivel másoknak, nehéz helyzetben lévő, beteg gyerekeknek tudunk segíteni.

A tanárunk adta az inspirációt, és összekötött sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családokkal, akiknek a körében piackutatást végeztünk. Az ő problémáikra válaszul álmodtuk meg tevékenységünket. Egyik ilyen probléma, hogy megszűnt az életükben a minőségi idő. 10-ből 8 család, akikkel beszéltünk, még a Balatonhoz sem jutottak el soha, mert nem érzik biztonságosnak a nyaralást. Sokan pénzhiánnyal is küszködnek, mert az egyik fél nem tud teljes állást vállalni egy 0-24 felügyeletet igénylő gyerek mellett. Továbbá a szerető, támogató közösség is megszűnt körülöttük, vagyis a baráti közeg lemorzsolódott. Sokszor a játszótéren kapnak lenéző pillantásokat a családok, a gyerekeket kiközösítik a suliban és így szép lassan a társadalom perifériájára kerülnek… Ez adta az alapját a KIKAPCS. alapítvány létrehozásának.

Luca és Viki
Milyen szakmai háttérrel rendelkeztek, kikből áll a KIKAPCS. csapata? 

Viki: Én és Luca közgazdász háttérrel rendelkezünk. Én marketing szakon szereztem meg a mesterdiplomámat, Luca pedig egészségpolitika szakon folytatja jelenleg is a tanulmányait. Talán ebből, a képzettségünkből is adódik, hogy nem úgy fogtuk/fogjuk fel az alapítvány működtetését, hogy ez egy civilszervezet, hanem sokkal inkább úgy, hogy mi egy social startup vagyunk.

Ez is izgalmas a KIKAPCS.-ban: mi más mentalitással, szemlélettel álltunk neki az alapítvány felépítésének, ami szerintem előnyünkre vált. Igyekszünk úgy működni, mint egy profi kisvállalkozás, és szeretnénk ezt a szemléletet minél több helyre eljuttatni. Az, hogy valaki nonprofit szervezetnél dolgozik, nem egyenlő az önkénteskedéssel. A nonprofitnál való munka is ugyanolyan precizitást, alaposságot igényel, mint egy for profit vállalkozás. Valójában sokkal inkább értékteremtő a nonprofitnak végzett munka, hiszen másokat teszel boldoggá vele.

Luca: Így van, mindezek miatt a csapatot is úgy alakítottuk ki, hogy diverz legyen, más erősségekkel és más tudással rendelkezőket fogtunk össze, tudatosan figyeltünk erre. Rajtunk kívül Heni dolgozik teljes állásban, Happiness Managerként, ő felelős a nyaralások, programok szervezéséért, családokkal való kapcsolattartásért és az önkéntesek koordinációjáért. Heni gyógypedagógus háttere rendkívül sokat jelent. Barna, a pénzügyes kollegánk, Big4 cégnél szerzett szakmai tapasztalatait kamatoztatja nálunk, ő felel a szervezet megfelelő gazdasági és pénzügyi működéséért. Viki marketing hátterrével a kommunikáción dolgozik, én pedig a stratégián és fundraisingon!

Mit jelent pontosan, hogy egy gyerek sajátos nevelési igényű? 

Luca: A sajátos nevelési igény egy pedagógiai szempontú gyűjtőfogalom, az SNI kategórián belül több orvosi diagnózis van. Ebbe tartoznak akár a diszlexiával, autizmussal, ADHD-val, kromoszóma abnormalitással élők stb. Az SNI tehát egy állapotot jelölő gyűjtőfogalom. Mi az alapítványnál főként autista, ADHD-s gyerekekre fókuszálunk, de van a közösségünkben halmozottan sérült, Down-szindrómás, mozgássérült gyerek is.

Miért fontos, hogy SNI gyerekek és családjaik megtalálják a hozzájuk és igényeikhez leginkább illő kapcsolódási lehetőségeket? 

Viki: Hiszem, hogy a hosszú és boldog élet egyik titka, ha szerető és támogató közösség vesz minket körül. Ezt kutatások is igazolják és ez mindenkinek jár.

Vannak, akiknek ez természetes, mint nekünk is, hiszen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nagyon erős családi és nagy baráti hálóval rendelkezünk. Viszont, ahogy korábban is említettük, ez nem mindenkinek adatik meg. Mi hiszünk a közösség erejében és emiatt tartjuk fontosak, hogy az SNI gyereket nevelő családok is részesüljenek ebben.

KIKAPCS. család
Lényeges ebben az esetben az időfaktor? Minél előbb, annál jobb? 

Luca: Szerintünk igen! Hiszen, ha már az elejétől fogva megtapasztálják a valahova való tartozás élményét az SNI gyerekek, úgy nem érzik át azt, hogy milyen, amikor kimaradnak belőle.

Volt olyan családunk, aminek egykor nagyon erős baráti közössége volt, aktív szociális életet éltek. Viszont, amikor a gyerekükről kiderült, hogy milyen sajátossággal rendelkezik, és hogy nem olyan, mint egy átlagos gyerek, a barátok egyre kevesebbszer hívták el őket, lemaradtak a közös grillpartikról, találkozókról. Ez odáig fajult, hogy végül már csak ház körüli séta erejéig hagyták el a házat.

Éppen ezért mi már 2-3 éves korú gyereket nevelő családokat is befogadunk a közösségünkbe.

Viki: Szerintem azt, hogy milyen érzés ez, úgy lehet leginkább elképzelni, ha visszagondolunk, milyen fura volt a Covid után újra közösségbe kerülni. Mintha kicsit elfelejtettük volna, legalábbis én, hogyan is kell viselkedni.  

Találkoztatok olyan szülőkkel, akik valamiért nem akarták elfogadni, nem ismerték fel, hogy SNI gyereküknek vagy nekik segítségre van szükségük? Vagy olyanokkal, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy segítséget kérjenek? Mi a teendő ezekben az esetekben? 

Viki: Olyan szülőkkel már találkoztunk, akik még a családi felvételi során is kihangsúlyozták, hogy hiszik, hogy a gyerekük ép, azaz nem rendelkezik SNI státusszal, csak rájuk aggatták ezt a jelzőt. Heni sok ilyen szituációt tudna mesélni. Vannak, akik nem szeretnék fejlesztésre járatni a gyereküket, mert nem akarják elfogadni, hogy esetleg enyhe autizmussal vagy ADHD-val él. Ők abban hisznek, hogy ez csak egy rossz időszak, miközben már több pszichológiai, orvosi és pedagógiai vizsgálat igazolta a tényt.

Luca: Olyanról is hallottunk, aki nem tudja, hová forduljon. Volt már olyan is, hogy valaki jelentkezett hozzánk, de sajnos nem mi voltunk a megoldás számukra, mert nekik más segítségre volt szükségük. Nekik javasoltunk más szervezetet, lehetőséget.

Viszont, aki hozzánk bekerül úgy, hogy az elején nem akarta elfogadni a tényt, hogy a gyereke SNI státusszal rendelkezik, általában később realizálja, hogy SNI gyerekkel is lehet ugyanolyan boldog életet élni. Mi megmutatjuk, hogy közösségben az erő, itt senki sem furabogár. Egymás tapasztalataiból lehet erőt meríteni és tanulságokat nyerni.

A családok legtöbbje a helyzethez képest pozitív hozzáállást mutat és a legjobbat szeretné kihozni a helyzetéből, és ezt a felfogást igyekeznek átadni egymásnak is, amit nagyon jó érzés látni.

Kaptok, kaptatok állami támogatást? 

Viki: Kaptunk, volt állami pályázat, amit megpróbáltunk és sikerült elnyernünk. A Családokért felelős tárca nélküli minisztertől kaptunk támogatást. Viszont, mi elsősorban piaci alapon tartjuk fenn magunkat, ami azt jelenti, hogy többségében multinacionális cégeknél pályázunk támogatásért, magánadományokból finanszírozzuk tevékenységünket.

Nagykövet kampányunk minden ősszel és tavasszal megvalósul. Lényege, hogy Nagykövetek kampányolnak egy hónapon keresztül a KIKAPCS.-ért a saját közösségükben. Most áprilisban lesz a következő. Van egy úgynevezett KIKAPCS.oló közösségünk is, amelynek tagjai a rendszeres havi adományozóink, ők feliratkozhatnak a KIKAPCS.-ra és havi rendszerességgel 2000-3000 ft-al támogatják a szervezetet.

Továbbá nagyon szeretünk kreatív kollaborációs kampányokat is kialakítani, ahol egy-egy termék megvásárlásával lehet a KIKAPCS.-ot támogatni. Ilyen volt már az Andyourstories gyertyamárkával való együttműködésünk a Celeni divatmárkával közösen. 1%-ot is gyűjtünk, arra is szeretünk kreatív kampány megoldásokat kidolgozni.

KIKAPCS. x Andyourstories
Maradjunk a kampányoknál! Meséljetek a legemlékezetesebb, legeredményesebb kampányaitokról! 

Viki: Én nagyon szerettem az Andyourstories kampányt, amiben 150 limitált karácsonyi KIKAPCS. gyertya készült, és amit 2021-es év Adventjének első vasárnapján indítottunk. Képzeljétek, mind a 150 gyertya elfogyott egy hét alatt! Nagyon sokan meg is osztották, ami nagyon jó érzéssel töltött el minket. Tavaly az 1% kampány során több budapesti és vidéki kávézóval működtünk együtt, ahol KIKAPCS. matricával és szórólappal kampányoltunk. A lényege az volt, hogy 1%-ot felajánlani 2 perc, vagyis akár egy finom kávé mellett is megoldható. Én azt is nagyon szerettem, szerintem idén is megpróbáljuk.

Luca: Nekem még, ami emlékezetes volt, hogy a Celeni divatmárka kampányban 3 KIKAPCS. anyukát fotóztunk, ők voltak a kampány arcai. A fotózás nagyon megható volt, mert a profi sminkes, fodrász és fotós hozta ki az anyukákból a maximumot. Az egyik anyuka el is sírta magát, hogy „ő tényleg így néz ki„? Utána, akkor és ott mindenki sírt, hiszen nekik ez egy maradandó pillanat, mivel általában nincs idejük magukra, viszont a szépség ott rejlik bennük. Ezzel a kampánnyal előhívtuk!

Melyik a kedvenc emberi történetetek az alapítvány életéből? 

Viki: Hú, sok van, több megható, több örömteli. Egy emlékezetes pillanat: az egyik anyuka a nyaralásuk után sírva hívott fel, hálálkodva, hogy a 14 éves kislányának a mi segítségünkkel tudta megmutatni a Balatont, és neki ez volt minden vágya. És ezzel életre szóló élményt okoztunk neki, amit soha nem fognak elfelejteni. Szerintem ezek azok a pillanatok, amikor újra és újra rájövök, hogy mennyire kell értékelni, amink van, és mennyire fontos, amivel foglalkozunk. Megéri mindennap ugyanazzal a lelkesedéssel és csillogó szemekkel ébredni.

Luca: Számomra emlékezetes az első család interjú, amikor még pontosan mi sem tudtuk, hogy mire számítsunk, és az interjú végén az anyuka elsírta magát, hogy mi tényleg vagyunk és értük vagyunk, és számukra hoztuk létre ezt az egészet. És mi is nevetve sírtunk vele.

Nemrég közhasznú alapítvány lettetek. Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Luca: Ez egy minősítési besorolás, amit már nagyon szerettünk volna elérni. A magyar bíróság is elismeri, hogy a közjót szolgáljuk, a közfeladat megsegítésére végezzük a munkánkat, emiatt több követelménynek kellett megfelelnünk. Ez majd a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy több kezdeményezési lehetőséghez juthatunk hozzá, ugyanakkor sok mindennek kell pluszban megfelelni, mint a beszámolónkhoz hozzátűzni a közhasznúsági mellékletet.

KIKAPCS. önkéntesek
Van azzal kapcsolatban ismeretetek, tapasztalatotok, hogy külföldön, mondjuk Európa más országaiban, hogyan zajlik az SNI gyerekekkel való foglalkozás, illetve milyen a hozzátok hasonló alapítványok támogatottsága (akár a politikai vezetés szintjén, akár a társadalom szintjén)? 

Viki: Kapcsolatban vagyunk egy szlovák szervezettel, akik hasonlóan SNI gyereket nevelő családokkal foglalkoznak. Eddig, amit tudunk, hogy mindenhol más-más dolgokban részesülnek az érintettek; van, ahol hasonlóan, van, ahol máshogyan működnek az SNI gyerekkel foglalkozó alapítványok, mint Magyarországon.

Viszont, ami mindenképpen kiemelendő szerintem, az a társadalom hozzáállása. Én kapcsolatban voltam más üggyel foglalkozó svéd-dán alapítvánnyal. Az ő kultúrájuk, társadalmuk például nagyon befogadó és segítőkész azokat az egyéneket, csoportokat illetően, akiknek/amiknek támogatásra van szükségük.

Luca: Középtávú terveink között van, hogy külföldre is bővítsük tevékenységünket, ami egy hatalmas munkát igénylő kutatással fog kezdődni. Első körben azt fogjuk feltérképezni, hogy hová érdemes terjeszkednünk. Szeretnénk majd alaposabban felmérni azt is, hogy konkrétan hol, miben részesülnek az SNI gyereket nevelő családok.

Civilként hogyan lehet támogatni a munkátokat? 

Viki: Pénzügyi támogatással, akár rendszeres havi adományozóként, adó 1%-kal is természetesen, a Nagykövet kampányon keresztül, vagy akár, ha indul olyan a kreatív kampány, ami szimpatikus és megvásárolnátok az adott terméket, azzal is támogathattok minket. Ugyanakkor nekünk az is nagy segítség, ha az emberek tovább viszik a hírünket, mesélnek rólunk, vagy van egy jó ötletük, lehetőségük, akár egy programmal, helyszínnel, kreatív kampánnyal kapcsolatban. Mi nyitottan állunk az ötletekhez.

Miken dolgoztok most, milyen programok, kampányok várhatóak tőletek 2023-ban? 

Viki: Intenzíven, sok izgalmas dologgal indítjuk az első negyedévet, úgyhogy érdemes lesz figyelemmel kísérni a KIKAPCS. életét. Először is az alaptevékenységünk mellett jelenleg folyik a családfelvételi, februárban indul az önkéntes felvetéli, újra lesz áprilisban Nagykövet kampány; szuperebbnél szuperebb személyek kampányolnak majd a KIKAPCS. ügyéért. Szeretnénk idén egy saját merch termékkel is előállni, de ez még maradjon meglepetés. Továbbá szeretnénk különböző eseményeken kreatívan megjelenni, hogy minél többen megismerjék az ügyünket és a nonprofit világot!

Luca: Bizony, ezeken kívül célunk, hogy március 10-én a KIKAPCS. negyedik szülinapján kékbe boruljon Budapest! Annyit elárulhatunk, hogy több hellyel, céggel (étterem, konditerem, pilates studió, valamint webshop, márka, cég stb.) szeretnénk együttműködni, hogy az egész nap a KIKAPCS.olodásról szóljon! Továbbá Húsvétra előállunk egy kreatív ékszerkollaborációval is, amely keretén belül majd a KIKAPCS.-ot lehet támogatni. De erről is kommunikálunk hamarosan, kövessetek minket!

KIKAPCS. weboldal | KIKAPCS. Facebook | KIKAPCS. Instagram 

Szerző: Zahorján Ivett

Previous
Next