Tényleg csak a növényi alapú étrend mentheti meg a Földünket?

Az év elején sokan vágnak bele a Veganuary kihívásba, amit egy brit nonprofit szervezet hozott létre annak érdekében, hogy az embereket a vegán életmód követésére ösztönözze januárban. A vegánság valóban egyre népszerűbb étrend/életmód, a növekvő számú szakirodalomból pedig az olvasható ki, hogy mind egészségügyi, mind környezeti szempontjából pozitív hatásai vannak. Ugyanakkor az éremnek két oldala van.

Először is, kik azok a vegánok? A vegánok nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket, például húst, halat, tenger gyümölcseit, tojást, mézet és tejtermékeket. Sok vegán bojkottálja az állati eredetű ruházatot (bőr, szőrme) és az állatok kizsákmányolásával járó egyéb termékeket is. A „vegán” kifejezést Donald Watson brit állatvédő aktivista alkotta meg az 1940-es években. A vegán azt a filozófiát írja le, hogy az állatokat nem szabad kizsákmányolni és bántani étkezési vagy egyéb célokra.

Számos oka lehet annak, hogy valaki vegán étrendet követ: egészségügyi megfontolás, az állatok jóléte vagy a környezeti hatások minimalizálása.

A legújabb kutatások kimutatták, hogy a növényi alapú étrend csökkentheti bizonyos rákos megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A vegán étrend csökkentheti továbbá a vérnyomást és a koleszterinszintet is. Az élelmiszeriparban az állatokat különböző módokon bántalmazzák; megcsonkítják, összezsúfolják stb, és világszerte naponta több mint 150 millió haszonállatot ölnek meg.

Az, hogy a veganizmus egyre inkább teret hódít, olyan kampányoknak is köszönhető, mint a Vegán Január, vagy az Egyesült Államokban igen népszerű Hat előtt vegán (VB6) vagy a Húsmentes hétfő. Az utóbbi két kampány remek alternatívát kínál, ha valaki nem akar mindenevőből vegán életmódra váltani egyik napról a másikra. A „részidős vegán étrendet” könnyebb elkezdeni, miközben ugyanazokat az előnyöket kínálja, mint egy teljes vegán étrend.

A vegán életmód pozitív hatásai a környezetre

Minden étel, amit elfogyasztunk, hatással van a környezetre. Például a hús és tejtermék termelés óriási áldozatokat követel bolygónktól. Évente több milliárd állat tenyésztése, felnevelése, levágása, feldolgozása élelmezés céljából hatalmas mennyiségű természeti erőforrást igényel, emellett pedig rengeteg hulladékkal is jár.

További elgondolkodtató adatok:

Az állattenyésztés és annak melléktermékei felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 51%-áért világszerte.
2500 gallon víz szükséges mintegy fél kg marhahús előállításához.
Az amazóniai esőerdők pusztításának 91%-áért az állattenyésztés a felelős.
További 4 milliárd embert tudnánk megetetni, ha közvetlenül emberi fogyasztásra termesztenénk a növényeinket, ahelyett, hogy a haszonállatokkal etetnénk, majd elfogyasztanánk.
A növényi étrendet követők anyagcseréje átlagosan 16%-kal gyorsabban égeti el a kalóriákat, mint a húsevők anyagcseréje az étkezés utáni első néhány órában.

A veganizmus és más növényi alapú étrendek arra késztetik a fogyasztókat, hogy változatosabb étrendet kövessenek. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tanulmánya szerint a globális élelmiszer-ellátás sokszínűségének redukálásával az élelmezésbiztonság veszélybe kerül.

Étrendünk és fogyasztási szokásaink diverzifikálása hozzájárul a globális és helyi élelmezésbiztonság fokozásához.

Számos olyan növény létezik, amely csökkenti a légszennyezést és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Például a hüvelyesek (borsó, lóhere, bab stb.) megkötik a nitrogént a talajban. A hüvelyesek szimbiotikus kapcsolatban állnak a talajban lévő baktériumokkal, amelyek segítik a nitrogén megkötését. A felesleges tápanyagokkal, például a nitrogénnel az a probléma, hogy olyan szennyező anyagokat termel, amelyek befolyásolják a légzési és látási képességünket. Ezenkívül megváltoztathatja a növények növekedését, és károsíthatja az erdők, a talaj és a vizek egészségét.

Azok a növények, amelyek természetesen képesek csapdába ejteni a potenciális szennyező anyagokat, segítenek helyreállítani a talaj és a levegő egyensúlyát.

Végül, az olyan hasznos mezőgazdasági technikák bevezetése, mint a takarónövényzet, a környezet számára is előnyösek. A szántóföldek csupaszok maradnak, amikor az elsődleges növények nem növekszenek, és ez számos problémát okoz. A szezonon kívüli takarónövények használatával a gazdálkodók segítenek megvédeni az erózióra hajlamos talajt, amely üledékként kerülhet a vízforrásokba. A takarásban végzett növénytermesztés csökkenti a káros nitrogénműtrágyák és növényvédő szerek szükségességét is.

Az érme másik oldala

Természetesen minden éremnek két oldala van, és a jóból is megárt a sok. A vegán és vegetáriánus étrend önmagában nem károsítja a környezetet; a probléma a mögöttes mezőgazdasági gyakorlatokkal van, amelyek felelősek a világon elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek többségének megtermeléséért.

Számos olyan fenntarthatatlan eljárás létezik, amely minden étrendhez kötődik, beleértve a veganizmust is. A legfontosabb felvetések az ipari mezőgazdasághoz, a húspótlókhoz és a legeltetési szempontokhoz kapcsolódnak.

A BBC tanulmánya szerint bár az állatok élelmezés céljából történő felneveléséhez nagy mennyiségű földre, takarmányra, energiára és vízre van szükség, a vegán étrend sem mindig „zöldebb”. Gyümölcsök és zöldségek gyakran nem termeszthetők bizonyos helyeken vagy adott évszakban, ezért máshonnan kell azokat beszállítani – gyakran több ezer mérföldről, mielőtt a fogyasztóhoz eljutnak.

A gyümölcsök, zöldségek és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása közötti kapcsolat kutatása során kiderült, hogy a légi szállítással szállított termékek felelősek az üvegházhatást okozó gázok egy igen nagy százalékáért. Ezenkívül a törékeny vagy nagyon romlandó élelmiszerek, hozzájárulnak ahhoz a megdöbbentő statisztikához, hogy a világszerte megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék közel 1/2-e minden évben kárba megy, ami a termelésükbe, szállításukba és tárolásukba ágyazott energia teljes elvesztését jelenti.

Egy másik szempont, amit figyelembe kell venni, a növényi alapú élelmiszerek előállításához felhasznált víz mennyisége. A gyümölcsök melegebb éghajlaton nőnek, ahol nagy mennyiségű édesvízre van szükség, amelynek nagy része nem áll rendelkezésre helyben, ezért más területekről kell szállítani. Jó példa erre az avokádó öntözés – az avokádó egy népszerű és egészséges alternatíva a fehérje helyettesítésére a vegán vagy vegetáriánus étrendben. Egy másik szembetűnő példa a floridai eperfarmok, ahol a természetes kutak és a talajvíz annyira kimerült, hogy az az egész államban érzékelhető…

Végül, amire figyelni kell még, azok a kifágott fák, amelyek teret adnak újabb és újabb termőföldeknek. Visszakanyarodva az avokádó példájához, Mexikó több pénzt keres az avokádó exportjából, mint bármely más exportból, és ez az illegális erdőirtás mozgatórugója az országban.

Ezért fontos észben tartani, hogy bár a növényi alapú étrend nettó környezeti hatása kisebb lehet, mint az állati eredetű étrendnek, de hosszú távon, nagy mennyiségben ez sem fenntartható.

Záró gondolatok

Minden diétának és étrendnek vannak előnyei és hátrányai, így az egyik vagy másik teljes kiiktatása nem old meg minden problémát, hiszen más területen más problémákakat okoz.

Ugyanakkor a változatos, kiegyensúlyozott étrend előnyei végtelenek, így, mint sok minden másban, itt is az arany középútra érdemes törekedni. Az élelmiszeripari vállalatokat arra kell ösztönözni, hogy alkalmazzák a modern mezőgazdasági gyakorlatokat, a fogyasztókat pedig arra, hogy étrendjüket különféle fenntartható élelmiszer-választékkal építsék fel a legpraktikusabb, legegészségesebb és leginkább fenntartható élelmiszer modell létrehozása érdekében.

Ha valaki szeretne belevágni a Veganuary kihívásba, vagy csak egy kis változatosságra vágyik és új recepteket szeretne kipróbálni, akkor tudjuk ajánlani egyik kedvenc TikTok tartalomgyártónkat, Maya Leinenbach-ot, aki fantasztikus vegán receptekkel áll elő, amiket a Youtoube-csatornáján meg is oszt.

Emellett a Street Kitchennek is van Veganuary aloldala, tele olyan recepttel, ami az éppen téli hónapokban aktuális zöldségeket/gyümölcsöket használja fel.

Szerző: Csorba Eszter, kiemelt kép: Unsplash

Források: