Múltidéző sorozatunkban olyan kultúrtörténeti szempontból forradalmi női utakat idézünk, amelyeknek hatása és szerepe a kortárs színtéren is inspiráló és releváns vegyérték. Muráti Lili igazi fáklyavivő, aki bátran meghekkeli a konvencionális, élrevasalt rendszert. 120-as tempóban lüktető élete tele van eredeti megnyilvánulásokkal, kreatív gondolatokkal, lázadásokkal, ellentmondásokkal, rendhagyó gesztusokkal.

A „Muráti-ügy”

A karakterfeketítés viszonylag régi divat, már az ókori társadalmak is jól ismerték. A huszadik századi tömegkultúra, a modern urbánus társadalom és a totalitárius rendszerek kereszttüzében azonban ez a sajátos bűnbak stratégia tovább prognosztizál – az egyre szélesebb rétegben elérhető sajtóorgánumok pedig ezt ki is használják. A „Karikó-ügy” egy tágabb értelmezési kontextusban arra (is) rávilágíthat, hogy egy rendkívül kiélezett társadalmi színtéren, egy négy sarkából kifordult világban mennyire irreális módon tudnak bizonyos rágalmak, féligazságok, felfújt blikkfangok a legvadabb és legagresszívabb valósággá fajulni. Az értékek válságos horizontján egy rosszindulatú pletyka, egy felesleges, egy nem számottevő, vagy legalábbis komolyabb befolyással nem bíró információ, elképesztő erejű realitást képes kreálni. Muráti Lili sorsának története hosszú ideig várat magára, amíg manapság helyére kerül.

„Nem is tudom, hogyan lehetséges, hogy egy nő kibír annyi rosszat, amit rólam írtak. Még jó, hogy elmentem, mert ha itt maradok, abba belehalok.” Muráti Lili

Tűzmadár

Muráti Lili születési dátuma és helyszíne a mai napig homályos. Annyi bizonyos csak, hogy valamikor 1911 és 1914 között látja meg a napvilágot, de hogy hol, az sem világos. Eredeti és hiteles anyakönyvi iratai elvesznek, amikor leég a nagyváradi levéltár. Ő maga előszeretettel mond mindenfelé más dátumot és helyszínt. Egyes források Nagyváradot titulálják szülőföldjének, viszont számos interjúban a színésznő azt nyilatkozza, hogy egy Párizs felé vágtató vonaton, útközben született. Szegeden, az Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban kezdi meg tanulmányait, azonban csibész magaviselete és rossz tanulmányi eredményei miatt eltanácsolják a szigorú intézményből. Ezt követően a németországi Simbachban, angol kisasszonyoknál tanul. Diákéveit az érettségi után a tervezett Iparművészeti Egyetem helyett Rákosi Szidinél folytatja, mint színésznövendék.

A korszak egyik kiemelkedő színházi szakembere, a Berlinből hazatérő, az ottani progresszív kulturális aspektusokat Budapestre integrálni szándékozó Bárdos Artúr meglát valamit Murátiban. Eredeti és haladó gondolkodásmódja, bizarr hangszíne, a sztereotíp szépségideáltól eltérő kisugárzása egyértelműen arra ösztönzi, hogy neki adja a generációs problémával foglalkozó Tűzmadár című darab női főszerepét a Művész Színházban.

„Két egymást követő generáció életében még sosem volt olyan szédítő szakadék, mint a mai apák és gyermekek között. Mintha a világháború árnyéka feküdt volna közéjük és takarná el a mosolygó napfényt az ifjúság egén. Új emberek nőttek fel, akikre időnként riadtan kell felfigyelnünk, mintha egy új, ismeretlen csillagzat lakói volnának. Erről a véresen mai problémáról beszél Zilahy Lajos új darabja, a Tűzmadár, amelyet a Bárdos Artúr égisze alatt induló Művész Színház mutatott be ezen a héten.” Színházi Élet, 1932/ 9. 30. A kritika azonnal felfigyel a fiatal, szokatlan aurájú színésznőre, aki jelentősen eltér a korabeli színpadi konvencióktól és patetizmustól. Kortársai között Muráti csatornázza leghitelesebben és legönazonosabban az új generáció hullámhosszát.

„Muráti Lili felbukkanása új fejezet a színészet történetében. A reszelős valóság jelentkezik a konvenciók helyén. Új nőtípus jelenik meg színre személyében. A kifogástalan viselkedésű, a társadalmi illemszabályok közé beilleszkedő úrilány helyett dacos és vad, önálló, a maga szeszélyeit követő, öntörvényű, fiús nő tolakszik be a színpadi szalonokba.” Molnár Gál Péter, Critikai Lapok, 2011/ 3. 32.

Még a nagy presztízsű párizsi Figaro című lap művészeti száma is megemlíti Muráti rendkívül formabontó, friss és korszerű jelenségét. Újszerűségét a franciák Greta Garbóhoz hasonlítják. Az európai vágányokra ekkor még nem igazán jut el Katharine Hepburn „híre”, aki sokkal inkább analógiára hozható Muráti stílusával, mint az expresszív drámai teljesítményű, inkább még a régi, patetikus típusú színjátszással bíró Garbo. Érdekes, hogy mindkét művész, Katharine Hepburn is és Muráti Lili is ugyanabban az évben, 1932-ben „robban be”. Forradalmukra leginkább az eszköztelenség és a letisztult szerepformálás, a valósághoz közelebbi ábrázolásmód jellemző, amely különbözik az addigi sémáktól.

A Tűzmadár sikere így vall elképzeléseiről a korosztályához képest szokatlanul határozott és tudatos Muráti:

„Minél több remek szerelmet játszani. Lehetőleg ne démont és semmi esetre sem intrikust. Valami új női figurát szeretnék játszani. Nem flapper típust. Mondjuk egy húsz év körüli, sportoló, de nem dolgozó lányt, aki például évadjárulékból él. Független mindentől és mindenkitől. Szeret egy férfit, a férfi nem szereti. A férfi bajba jut, a nő elhatározza, hogy feláldozza magát, mert így megmentheti. Miért mindig a férfiak áldozzák fel magukat a nőkért a színpadon? Megmondja a férfinak, hogy mit akar csinálni, a férfi elfogadja. A nő áldozatot hoz és a férfi megmenekül a veszedelemből. Hálából közeledni kezd a nőhöz, de rövidesen otthagyja. A nő szenved. De ne legyen öngyilkos. És ne legyen happy end.” Színházi Élet, 1932/ 28. 16.

Halálos ifjúság, majd Vígszínház

A Tűzmadár után Ferdinand Bruckner Halálos ifjúság című darabjában szerepel, szintén a Belvárosi Színházban. A Berlinben, majd Párizsban hatalmas sikert arató kortárs darab Budapesten kiveri a biztosítékot. A fiatal generáció helyzetének, világnézetének, szexualitásának túlságosan is nyílt ábrázolása, valamint a korabeli német helyzet kendőzetlen reflexiója rendkívül éles, nem ildomos a budapesti vezetés számára. A rendőrség (az egyébként is zártkörűen megrendezett) premier után betiltja a darabot. 1933-ban Muráti már a Vígszínház színpadán mutatkozik be, az Ember a híd alatt című színműben. A később védjegyévé váló különös és egyedi „kétarcúság” itt jelentkezik igazán először. Egyszerre vonzó, kacér, mégis távolságtartó, titokzatos. Kiszámíthatatlan, hóbortos. Autonóm, szabad, független, mégis a szerelmi kapcsolatotra kétségbeesetten szomjazó. Jelensége és előadásmódja rendkívül megosztónak bizonyul, ami egymástól teljesen különböző reakciókat vált ki. Van, aki az egekig dicséri, elismeri méltóságát és tehetségét, más deviánsnak, irritálónak, sőt nyíltan csúnyának és antitalentumnak bélyegzi.

A 1930-as évek Vígszínházában számos remek alakítás fűződik nevéhez a korszak olyan sztárszínészeinek alkotói gárdájában, mint például Jávor Pál, Makay Margit, Somló István, Somlay Artúr. Leginkább a korabeli kortárs szerzők modern típusú darabjaiban tűnik fel. Többek között a Csoda a hegyek közt, a Hajnali vendég után az angol szerzőnő, Patricia Hare Orvoskisasszonyában arat hangos sikert.

 „Most különösen örülök, mert jó hosszú idő után most jutottam megint erős drámai játékot igénylő feladathoz. Pedig ilyennel kezdtem pályámat a Tűzmadárban. (…) Alapos, komoly munkát végeztem, heteken át bejártam klinikákra, sebészi műtőkbe. Nagy baj lenne, ha a közönségnek csak reális külsőségeket nyújtanánk, belső élmény nélkül. ” Muráti Lili, Képes Vasárnap, 1939/ 20. 15.

„Az előadás még a vígszínházi mértékhez mérve is feltűnően jó. Muráti Lili intelligens volt, józan és mégis nőies.” Színházi Magazin, 1939/ 20. 9. „Muráti Lili talán még sohasem kapott ennyire tehetségéhez méltó feladatot. Ő játsza az orvoskisasszonyt, végig fehér köpenyben. Nincsen egyetlen fölösleges mozdulata, egyetlen fölösleges szemrebbenése sem. Okos, sápadt arcával, égő szemével, hátrafésült hajával egyszerű, komoly, tiszta, öntudatosan érett.” Uj Idők, 1939/ 1-26. 747.

120-as tempó

Muráti országos hírnévre tesz szert a film által. A csúnya lány 1935-ben hangos és kirobbanó sikert arat, amely után olyanok következnek, mint például az Elnökkisasszony, a 120-as tempó, a Fizessen nagysád!, A tökéletes család vagy a Megálmodtalak.

Filmjeinek és karaktereinek ikonográfiája egyértelműen a hollywoodi screw-ball komédiák és a modern nőtípus, nőtörténetek hatásait integrálja. A Holiday, a Párducbébi, a Philadelphiai történet, Az év asszonya dramaturgája, valamint Katharine Hepburn filmszerepeinek stílusa közel állnak a Muráti-filmek hangulatához.

A komikus elemekkel operáló alkotások mellett a filmben is lehetősége jut komolyabb, drámai szerepek megformálására. Erre példa (az egyébként elveszett) pacifista, egyértelműen háborúellenes Egy nap a világ vagy a Kölcsönadott élet. Sokszor filmezik külföldön, leginkább Berlinben. Ilyenkor nem ám vonattal közlekedik, hanem bevágja magát saját autójába, nem várja meg a garde dame-ját sem, hanem kivezet egyedül Berlinig. Ez, pláne magyarországi viszonylatokban mérve egyáltalán nem egy mindennapi dolog. Szabadidejében rajzol, novellákat ír, passziója a sportolás, sokszor látogat el focimeccsekre, kedvenc csapata a Ferencváros. Nem csupán magatartásával stílusteremtő, hanem öltözködésével is. Az ő mintájára terjed el nők tömegében a „sötétített szemüveg” (napszemüveg), valamint a telitalpú szandál, ami jóval komfortosabb viselet a mindennapok forgatagában a magassarkú cipőnél. Öltözékét általában ő maga tervezi és varratja, de bejáratos vendég a város legmenőbb divatszalonjaiba is, jó kapcsolatot ápol tervezőkkel, jeles öltöztetőkkel.

Andrássy Színház és a Vaszary-frigy

Bevállalós attitűdjét bizonyítja, hogy a korszak talán legelőkelőbb és szakmai szempontból a legimpozánsabb intézményéből, a Vígszínházból egy kicsi magánszínházba, az Andrássy Színházba (ma Új Színház) szerződik át. Ezt a teátrumot a korszak egyik színházi és filmes kulcsfigurája, Vaszary János író, rendező vezeti. Muráti egy napon elkésik próbáról, megáll a rendező mellett és vitriolosan kommentálni kezdi a házassági jelenetet a színpadon. Vaszary kiakad a nő öntudatán és szabadszájúságán, majd kijelenti, hogy ő az egyetlen nő, akit ha feleségül venne, biztosan nem élne vele egy fedél alatt. Muráti erre azt mondja: rendben van! Néhány hónap múlva egybekelnek. Valóban külön, azonban szellemileg teljesen egy hullámhosszon élnek. Muráti háborús években a családi vállalkozásos alapon működő Andrássy Színházban játszik, közben filmezik.

Madridi évtizedek

Mivel a Vaszary-család egyfajta jó értelemben vett „maffia” a hazai kulturális életben, számos intrikus és irigy akad számukra a színes pokolban. Nem is csoda, hogy a háború után súlyos rágalmakkal „száműzik” őket az országból. 1944 telén bujkálva kísérlik meg a szökést, de valaki feljelenti őket és a hírhedt Andrássy út 60-ba kerülnek (mai Terror Háza Múzeum). Innen – nem sokkal az orosz bevonulást követően egy szovjet művészetkedvelő parancsnok felszólítására – elengedik őket.

Budapestről Bécsbe, onnan Párizsba menekülnek, ahol viszont hamarosan ismét letartóztatásba kerülnek. Az a hír járja róluk hazájukból, hogy fasiszták, nyilasok. Mivel erre semmiféle konkrét bizonyíték nincs, a francia kormány nem hajlandó őket fogságban tartani, szabadjára engedik őket. Végül Madridban telepednek le. Muráti gyorsan elsajátítja a spanyol nyelvet és 1948-1950 között már a madridi rádió munkatársa.

Az ’50-es ’60-as ’70-es években a színésznő a madridi színházban és spanyol filmekben játszik, de feltűnik egy epizód erejéig a kultikus 1965-ös Doktor Zsivágóban is. Magyarországra először csak 1979-ben látogathat, Gobbi Hilda segítségével. Magyar színpadra 1994-ben lép újra a Karinthy Színházban A nagymama soha című darabban. Többszöri hazalátogatás után 2003. április 17-én tér örök nyugovóra. Sírhelye férje mellett, Madridban található.

„Nem vagyok beképzelt és nem is primadonnáskodom. Senkivel, soha és semmi körülmények közt nem éreztetem, hogy vagyok valaki.” – Muráti Lili

Stílusikon

Muráti Lili, egy korszak nagyívű egyénisége 1945-től évtizedekig tiltólistán szerepel. Jóformán még a nevét sem javasolt kiejteni. Még ma is sok helyen hat-hét évtizedes fals politikai vakolata tapad nevéhez elsőre, és nem az a kultúrtörténeti szempontból letagadhatatlan és fontos tényező, amelynek első hazai stílusteremtője.

Helye ikonográfiai és kulturális szempontból sokkal eredetibb és forradalmibb, mint az egyébként sokkal többször nagyasszonyként emlegetett Karády Katalin, aki femme fatale karaktereivel pusztán egy típus, a „démoni asszony”, a „vamp” továbbvivője. Muráti a modern nő megtestesítője, aki a végzetbe csalogatás és a naiva szerepkör helyett az öntudatra ébredt, gondolkodó és egyenrangú nő a férfi partner mellett.

Szerző: Rácz Ráchel, kiemelt kép: Fortepan