2017-ben lettem szabadúszó. Az elmúlt évek tapasztalatai – a pandémia ellenére – még inkább megerősítették bennem, hogy jól döntöttem akkor, amikor erre a munkarendre és életmódra váltottam, annak ellenére is, hogy a korábbi KATA rendszernek immár vége. A következőkben Filep Szilvivel, a FreelancerBlog alapítójával járom körbe a témát, tippeket is adva ahhoz, hogy hogyan érdemes belevágni a freelancerkedésbe.

Kik azok a szabadúszók?

Talán a mai napig nincs pontos meghatározás, de a hazai szabadúszó közösség legismertebb felülete, a 2018-ban létrejött FreelancerBlog nyomán azt mondhatjuk, hogy a szabadúszók (vagy freelancerek) általában olyan szellemi területen dolgozó szakemberek, akik magasan képzettek, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és tudásukat projekt alapon értékesítik. Rugalmas munkarendben dolgoznak, jellemzően több ügyfelük van. Főleg marketing, média, IT, mérnöki szolgáltatások, grafika, design, fordítás, tolmácsolás, üzleti tanácsadás és coaching területeken tevékenykednek.

A jelenség egyébként nem újkeletű, már a 20. században is voltak projekt alapú, saját beosztást igénylő munkakörök, de „a számuk nem növekedett intenzíven, nem alakult belőlük közösség, nem építettek egymás tudására, tapasztalatára, tulajdonképpen semmit sem tudtak egymásról. A technológiai fejlődés azonban ezen sokat lendített, minden eddiginél intenzívebb növekedés felé hajtva a szabadúszói réteget.” – írja a FreelancerBlog.

Ma Magyarországon hozzávetőlegesen 100 000 szabadúszó van egy, a KSH adatai alapján készült felmérés szerint. Az eredmény megállapításához az egyéni vállalkozók számát, illetve azok tevékenységi körét vették alapul. A szabadúszók száma az új foglalkoztatási trendek tükrében folyamatosan gyarapszik, itthon és külföldön egyaránt.

Az utóbbi években magam is több szabadúszóval, digitális nomáddal ismerkedtem meg, sok közös projektem volt olyan szakemberekkel, akikkel jól ki tudtuk egészíteni egymás ismereteit, skilljeit, tapasztalatait. Azt vettem észre, hogy a szabadúszók többsége szereti, amit csinál, sőt, szinte lelkesedik a szakterületéért. Ez nálam is így van: a munka nem csak munka. Az identitásom része; rengeteget fejlődtem általa szakmailag és emberileg egyaránt. Amit még kifejezetten élvezek a szabadúszó létben, az a rugalmas munkabeosztás, a relatív szabadság és az, hogy sokoldalúnak és állandóan felkészültnek kell lennem, hiszen a trendek egyfolytában változnak.

„A szabadúszó életforma többnyire olyanokat vonz és olyanok maradnak tartósan benne, akik folyamatosan és szívesen tanulnak, képzik magukat, nem várnak másokra, kezükbe veszik a problémáik megoldását, erősek önismeretben, önfejlesztésben és nyitottak a világra. Keresik a módját annak, hogy hogyan érdemes a 21. században élni, dolgozni és közben jól érezni magukat.” – ezt már a FreelancerBlog alapítója, Filep Szilvi mondja.

Hozzá kell tenni, hogy mindezek persze általános jellemzők – természetesen attól még, hogy valaki szabadúszóként tevékenykedik, nem biztos, hogy jó vállalkozó, megbízható szakember is.

Nehézségek

A kutatások szerint azoknál a vállalatoknál, amelyeknél kiemelten fontos a jó minőségű szellemi munkaerő, világosak a célok és a felelősségi körök, valamint a legújabb technológiai újítások mentén haladnak, szinte zökkenőmentesen zajlott a 2020-ban kitört világjárvány miatti home office-ra való átállás.

Ahol nem okozott fennakadást, ott megerősítést nyert az, hogy a nem helyhez kötött munkavégzés igenis hatékony lehet a vállalat szempontjából. Ennélfogva főleg a modern, rugalmas cégek pozitív tapasztalatai miatt valós alternatíva lehet az, hogy a Magyarországon a következő öt évben megsokszorozódik a szabadúszók száma, hiszen egyre több projekt alapon, független munkarendben dolgozó szakemberre lesz igény.

„A munkavégzés módja tulajdonképpen semmit sem változott a pandémia alatt a freelancerek körében, eddig is többnyire online, helyfüggetlenül dolgoztak. A COVID-19 előtt is számos 21. századi technológiai eszközt alkalmaztak, amivel hatékonnyá tették az otthoni munkát.” – magyarázza Szilvi. Majd hozzáteszi: „Talán annyiban változott az életük, hogy többet voltak otthon, mint szerettek volna, továbbá sokan közülük nagy utazók, akár több hónapot is külföldön töltenek egy évben, illetve sokan járna közösségi irodába, ez az elmúlt egy évben nyilván visszafogottabb volt.”

A szakember szerint a szabadúszóknak az is nagy segítség volt a pandémia idején, hogy több lábon állnak, párhuzamosan visznek projekteket, így, ha a járvány miatt el is vesztettek ügyfeleket, megbízásokat, a többi munkájukra tudtak támaszkodni, vagy új lehetőségek után néztek. Nem beszélve arról, hogy sokan fordították a felszabadult idejüket például saját online oktatóanyagok fejlesztésébe, amit később értékesítettek stb.

Nálam a tavalyi év tavasza volt csak nehezebb, de mivel jórészt hosszútávú ügyfeleim, partnereim vannak és online dolgozom, a munkáim nagy százaléka megmaradt. Viszont rugalmasabban kellett állnom a kifizetésekhez és sokkal több olyan feladat került elő, amivel azelőtt nem foglalkoztam.

Idén a KATA rendszer átalakulásának bejelentésekor épp nyaraltam. Mikor kiderült, hogy mennyivel nőnek a költségeim, ha folytatom a KATÁ-zást, őszintén szólva erősen elgondolkodtam, hogy abbahagyom. Végül kalkuláltunk a könyvelőmmel és arra jutottunk, hogy érdemes lehet folytatni, de némiképp át kell alakulni és sajnos árakat kell emelni. 

Érdemes belevágni?

Bármennyire is kecsegtetőnek látszik a szabadúszó életforma, nem való mindenkinek. Ha az ember a maga ura, abból az következik, hogy mindenért, ami a munkájához kapcsolódik, ő felel. A szabadúszóknak be kell tartaniuk a határidőket, vagyis attól még, hogy nem járnak be egy irodába 8 órában dolgozni, megfelelő időmenedzsment és alkalmazkodó képesség nélkül hamar kiégnek. Előfordulhat, hogy hétvégén vagy este is fel kell venniük a telefont, és olykor a nyaralás, szabadság alatt is ellenőrizniük kell a folyamatokat.

Jöhetnek továbbá olyan időszakok, amikor kevesebb a munka, így kevesebb a pénz is. A kiszámíthatatlan bevételeket és a pénzügyi bizonytalanságot nem mindenki bírja. Ezekre természetesen vannak megoldások, illetve fel lehet rájuk készülni, de fontos, hogy lássuk, a szabadúszóság azért nem mindig fenékig tejfel.

Ha valaki úgy dönt, belevág, érdemes a váltást jól előkészíteni. „Kevés jó példát láttam az elmúlt években arra, ha valaki gondolt egyet és másnap felmondott, hogy jövő héttől már szabadúszó legyen. Ez most hatványozottan igaz. Érdemes kicsiben elkezdeni valamit, tanulni, ilyen témájú eseményekre járni, kapcsolatokat építeni, belépni közösségekbe, hogy minél több információnk legyen erről a világról. Az előnyökről és hátrányokról egyaránt. Utána könnyebb dönteni arról, hogy nekünk való-e vagy sem.” – tanácsolja Szilvi.

A szakember azt javasolja továbbá, hogy azok, akik szeretnének szabadúszóvá válni, rendelkezzenek egy kb. 6-12 hónapnyi megtakarítással. Ez egy védőhálót biztosít számukra, így ezt a fél vagy egy évet arra fordíthatják, hogy tanulnak, kapcsolatokat építenek, ügyfeleket szereznek.

Ma már én is így csinálnám. 2017-ben, amikor felmondtam az akkori munkahelyemen nem volt nagy megtakarításom, viszont kiterjedt kapcsolati hálóm volt a szakterületemen. Leginkább ez segített és segít a mai napig is abban, hogy folyamatosan legyen munkám. Persze mindez nem érne sokat, ha nem igyekeznék precíz, türelmes és sokoldalú lenni.

Filep Szilvinek másképp vágott bele. „Kivártam a GYES időszakát és az alatt építettem fel a kis freelancer birodalmamat. Persze segítséggel, csapatot is építettem hozzá. De ez így sem volt egyszerű. Nem úgy nézett ki, hogy két kisgyerek mellett unatkoztam volna és hobbiból foglalkoztam ezzel-azzal. Nagyon tudatos vagyok, ezzel kapcsolatban is az voltam: a csecsemő és kisgyerek mellett nem létező szabadidőmből és alvásidőből csíptem le, illetve családi segítséget is igénybe vettem (férj, nagyszülők), hogy a GYES végére legyen egy olyan vállalkozásom, ami annyit hoz, mint, ha visszamentem volna 8 órában egy munkahelyre.”

Érdemes továbbá egy olyan vállalkozás felépítésében gondolkozni, amiben van növekedési potenciál. A szintlépéshez Szilvi szerint a tudatos márkaépítés elengedhetetlen. Ha pedig valaki külföldi projektekben is érdekelt, szétnézhet az Upwork, a Freelancer.com, a Fiverr, a Toptal vagy a magyar Briefly oldalakon, melyek a világ minden pontjáról származó megbízókat és szabadúszókat kötnek össze. Ezáltal még biztosabb lábakon állhat a vállalkozás, de mivel nagy a verseny a fenti platformokon, türelmesnek kell lenni.

Összességében Szilvivel egyetértünk abban, hogy kevés munkával, gyorsan pénzt keresni csak kisebb csodával vagy óriási szerencsével lehet, így, ha valaki érdeklődik a szabadúszó életforma iránt, fontos, hogy megfelelő forrásokból tájékozódjon és szánjon időt, energiát a váltásra, majd a folyamatos építkezésre.

Fontos szem előtt tartani, hogy az úgynevezett régi KATA rendszer már nincs érvényben, így annak, aki egyéni vállalkozást szeretne indítani szabadúszóként, nagyobb kiadással kell számolnia. A Freelancerblog.hu ezzel kapcsolatos útmutatóját és kalkulációját itt találjátok.

Szerző: Zahorján Ivett, forrás: https://freelancerblog.hu/