Szarka Tünde, parataekwondo oktató és konduktor vallja, hogy a sport nemcsak az egészségre van pozitív hatással, de integratív, közösségformáló ereje van, és önbizalmat adhat azoknak is, akik az átlagtól eltérő fizikai, szellemi képességekkel rendelkeznek. Az alábbiakban Tünde elmeséli, hogy hogyan talált rá a hivatására, mit jelent számára az inklúzió a sportban, illetve milyen céljai vannak a Paralimpiával kapcsolatban.
Hogyan ismerkedtél meg a sporttal és a taekwondóval? Mi az, ami megfogott benne?
Gyerekkoromban a szüleim a művészetekre, azon belül is a zenére helyezték a hangsúlyt, így Aszódon ének-zeni általános iskolába jártam magas óraszámú ének, szolfézs, furulya, délutánonként pedig cselló órákkal. Emellett zenekarokban is játszottam, amelyet nyolcadikos koromig örömmel űztem. Szerencsére a hallásom is jó és a zenét is szeretem, de közös megegyezéssel végül felhagytam a zenével. 13-14 évesen szerettem volna már valami másba belevágni és volt egy kis többlet mozgásigényem is, így valami sporttevékenység után néztem.
Az egyik osztálytársam mondta, hogy ő Gödöllőn jár taekwondo edzésekre, és menjek el valamikor, próbáljam ki én is. A többi pedig már történelem, avagy szerelem első látásra, ahogy mondani szokás.
Milyen út vezetett odáig, hogy paratakwondo oktató légy?
Érettségi után a Pető Intézet konduktor-tanító szakán folytattam a tanulmányaimat, amit szintén nagyon megszerettem. Így gyúrtam össze a két passziómat, a taekwondót és a konduktorkodást, és kezdtem meg az Intézetben a szakdolgozatom fő témáját kiegészítendő, alátámasztandó a taewondo oktatását központi idegrendszeri sérültek számára. Az edzőképzést közben végeztem el, 2009-2011 között, amelyet azóta 2020-ban egyetemi edzői végzettséggel is megerősítettem.

Tapasztalataid alapján milyen hatással van a parataekwondo a résztvevőkre?
Kizárólag pozitív hatásai vannak, minden területre vonatkozóan. Csakúgy, mint a többségi társadalomban, így az átlagtól eltérő képességekkel rendelkező személyek számára is pont ugyanolyan pozitív hatással van a fizikális állapotra a sport, a mozgás. Ez őket már alapból felviszi mentálisan, továbbá ehhez jön még a szociális fejlődésük az integráció, inklúzió által.
Hogyan látod a parataekwondo helyét a parasportok között Magyarországon és nemzetközi szinten? Itthon miben lehetne még előre lépni ezen téren?
Nemzetközi szinten a para taekwondo a világszövetség égisze alatt van, az olimpiai és tradicionális taekwondo mellett, így rendkívül előkelő a helyzete. Itthon szintén magas az elismertség, de szerintem a még nagyobb ismertséget, a paralimpiára való kijutás fogja meghozni, ahogy történt ez az olimpiai taekwondo esetében is, rögtön egy aranyéremmel. A Magyar Paralimpiai Bizottságnak addig is rendkívüli módon hálásak vagyunk azért, hogy minden, paralimpiával kapcsolatos kommunikációjukba belefoglalták a para taekwondót is, ezzel is népszerűsítve a mi sportunkat is a paralimpia által.
Rád hogyan hatnak ezek az edzések?
Egy kívülálló, ha megnézi a csapatunkat, rögtön elérzékenyül, elismerését fejezi ki felénk, hogy ő ezt nem tudná csinálni stb. Én viszont egy segítő szakember vagyok, akinek ez a munkája, és nekem ott minden történés teljes mértékben természetes. Így nálunk is csak ugyanolyan kihívások, vagy épp elérzékenyülések vannak a mi olvasatunkban, mint mindenki más háza táján.
Mi számotokra a legnagyobb siker?
Erre mindig azt szoktam válaszolni, hogy számomra minden tanítványnak minden pillanata emlékezetes és siker. Amit ráadásul megint segítő szakember szemmel nézek elsősorban és nem sportszakemberként. Így, mások számára észre sem vehető eredmények, minthogy XY a mai edzésen magasabbra emelte spasztikus izomtónusával a frontális rúgásnál a térdét. Nálam lehet, hogy ez nagyobb saját belső siker, mint az, hogy melyik versenyről milyen éremmel jövünk haza.

Hogy néz kiegy edzés?
Minden edzés az alap edzéstartási módszertant követi, mint a többi sport esetében, azonban mindig az aktuális résztvevők aktuális fizikai, mentális állapotához igazítom az edzést, ami így akár közben is több irányba kanyarodhat.
Mi kell ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson az edzésekhez? Mit tanácsolnál azoknak, akik szeretnének elkezdeni parataekwondózni, de még bizonytalanok, vagy akiknek mondjuk a lábmozgásuk korlátozott?
A Para Taekwondo Hungary oldalon elérhet minket bárki. Azt tudom elöljáróban mondani, hogy ne féljen senki kimozdulni otthonról és valami újat kipróbálni. Illetve, hogy nálunk mindenki biztonságban, otthon érezheti magát, nem ítélkezünk, a közösségünk nagyon családias. Akinek a lábmozgása korlátozott, az a tökéletes ajtón kopogtat, várjuk nagy szeretettel.

Mik azok a dolgok, amiket el szeretnél még érni oktatóként, sportolóként?
Eddig kétszer csúsztunk le sportolómmal éppen, hogy a paralimpiáról, mindkét alkalommal kicsit igazságtalanul, ami azt hiszem, őt érthető módon jobban zavarta, mint engem, illetve engem talán az zavart jobban, hogy ez a sportolómat nagyon bántja. Így Los Angeles-ben ismét meg fogjuk ostromolni a kvalifikációt, és ezúttal szeretnénk sikerrel járni.
A World Taekwondo, azaz a taekwondo világszövetségének 17 bizottságából az egyiknek, a Para Taekwondo Klasszifikációs Bizottságnak én vagyok az alelnöke, amelyet az Európai Taekwondo Unióban (ETU) lévő Para Taekwondo Bizottságban is erősítek tagként. A legfontosabb küldetésünk jelenleg az, hogy az újonnan létrehozott három sportosztályból, a P21 (intellektuálisan érintett), a P22 (az előbbieken felül még valami egészségügyi állapot fennáll, mint Down-szindróma vagy más), vagy P23 (az autizmus spektrumon élők számára létrehozott osztályok) közül legalább az első kettőt a 2028-as Los Angeles Paralimpiai Játékok formagyakorlat versenyszámaként elfogadtassuk és a sportprogramba felvetessük a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnál. Ehhez két másik kollégámmal alkotjuk az ezt alátámasztandó tudományos kutatócsoportot, amelynek a keretei között prominens folyóiratokban tervezzük publikálni a tézisünk alátámasztását, miszerint ezeknek az embereknek is jár egy külön sportosztály és paralimpiai versenyszám. Mivel, ha szabad ilyet mondani, a legnagyobb szívügyemnek a P23-as osztályt gondolom, további küldetésemnek érzem azt, hogy sokkal több ilyen személynek adjak ezen a sporton keresztül motivációt, megnövelve ezzel a létszámot is, ami máris elégségessé teheti ennek az osztálynak a helyét a másik kettő mellett a sportprogramban.
Fotók forrása: Para Taekwondo Hungary