Nem is olyan régen, 2016-ban ültem először repülőn, egy párnapos olaszországi utazás miatt szálltam akkor gépre, azután pedig egyre több országba jutottam el, köztük Délkelet-Ázsia, az USA és az arab világ régióiba. Közben folyamatosan változtak, formálódtak az utazással, az úton levéssel kapcsolatos nézeteim, és ma már azon vagyok, hogy a lehetőségeimhez mérten igyekezzek fenntarthatóbban, etikusabban utazni. A alábbi, mások által, illetve általam kipróbált tippek talán neked is segíthetnek abban, hogy mérlegeld a következő utazásod környezeti és társadalmi hatásait. Természetesen nem muszáj (és talán nem is lehet) mindent betartani, de ha párat sikerül, máris tettél valamit a bolygó érdekében, és erre egyre nagyobb szüség van.
Staycation
Egy fenntarthatóbb utazásról szóló cikkben talán fura azzal kezdeni, hogy maradj otthon, de kétségtelen, hogy az otthoni, szűk környezetedben lévő látnivalók felfedezése az egyik legkörnyezetbarátabb módja az utazásnak és kikapcsolódásnak, mert így nem kell például repülőre szállnod, vagyis elkerülheted a magas széndioxid-kibocsátással járó utazásokat. Ahogyan azt a glamour.hu-n megjelent cikkemben is leírtam, a világ széndioxid-kibocsátásának mintegy 8%-át a turizmus teszi ki. A széndioxid-kibocsátás felelős leginkább a globális éghajlatkrízisért, ezért is kulcsfontosságú a közlekedési eszköz megválasztása az utazás során. A légi és autós közlekedés a legkárosabb a környezetre, így amikor lehet, érdemes ezeket elkerülni vagy mérsékelni. Elsőre talán unalmasnak tűnik az otthoni nyaralás, de biztos, hogy számos rejtett kincs van a környéken, olyan dolgok vagy tevékenységek, amikkel eddig még nem találkoztál. Kutasd fel a még felfedezetlen városrészeket, ugorj át tömegközivel vagy biciklivel a szomszéd városba, faluba, keresd meg a legközelebbi erdőt, hegyet és kelj útra! Nem kell messzire menni ahhoz, hogy újat láss, de ne félj attól sem, hogy egy korábban élvezetes dolgot vagy látnivalót többször is megnézz, átélj.
Szezonon kívül
Sokan mondják, írják, hogy a tömegturizmus elérte a határait, az elmúlt két évtizedben a nemzetközi turisták száma több mint kétszeresére nőtt, 2019-ben meghaladta az 1,4 milliárdot, a COVID-19 óta pedig még nagyobb lendületet kapott a turizmus. A népszerű desztinációk a csúcsszezonban rengeteg turistát gyűjtenek össze, és én is megtapasztaltam azt, hogy ilyenkor egyszerűen nem tudja az ember átadni magát az adott hely szellemiségének, mert lépten-nyomon bámészkodó, szelfizgető emberekbe botlik, és ez tényleg nem túl kellemes így. Éppen ezért érdemes szezonon kívül utazni.
A szezonon kívüli utazás nemcsak kevesebb turistát, olcsóbb repülőjegyeket és szálláshelyeket jelent, de segít a gazdasági növekedés fellendítésében és a munkahelyek megtartásában is. A turizmus a szezonalitásra épül, ez pedig globális kihívást jelent a munkahelybiztonság szempontjából, mivel a dolgozókat gyakran elbocsátják a csúcsidőszak után.
Ha te is a világ legnépszerűbb célpontjait lőtted be és szeretnéd látni a világ csodáit, a nyüzsgő metropoliszokat vagy épp a legszebb strandokat, nem kell lemondanod róluk, csak próbáld meg elkerülni a peak seasonöket.
Másodlagos városok, zöld városok, támogatásra szoruló helyek
Az utóbbi időkben szokásommá vált az úgynevezett másodlagos városok meglátogatása. Ez azt jelenti, hogy az útvonaladba beiktatsz egy vagy több kevésbé ismert várost is, így nem csak a legnépszerűbb turisztikai központokat ejted útba. Ily módon kipipálhatod a híres látnivalókat, de kevésbé járulsz hozzá a tömegturizmushoz, mivel figyelmet fordítasz más, kevésbé ismert helyekre is. Például, ha Velencébe utazol (ami ma súlyos demográfiai problémákkal küzd, a túlzott turizmus kísérőjelenségeként kialakult magas megélhetési költségek miatt sokan elvándorolnak), fedezd fel Veneto régió más térségeit, városait is, például Veronát, Padovát és/vagy a Garda-tó környékét – akár vonattal, az olasz vasút szinte kifogástalan. Ha pedig még nincs meg az úticélod, keress olyan városokat, amelyek elősegítik a zöldebb, tisztább gyakorlatokat és azon dolgoznak, hogy javítsák az életminőséget lakosaik számára. A fenntartható város egyik jele, ha van hivatalos szervük a fenntarthatóság kezelésére, ösztönzik az energiafogyasztás csökkentését, helyi és globális hatásaik minimalizálására összpontosítanak, elkötelezettek a természeti erőforrások, az emberek és a kulturális örökség védelme iránt. Érdemes checkolni az országoknak adott hivatalos tanúsítványokat és díjakat, amik jelzik fenntarthatósági elkötelezettségüket. Például az Európai Bizottság minden évben megítéli egy európai városnak a Zöld Főváros Díjat vagy az Európai Zöld Levél Díjat.
A másik értékes opció, ha olyan helyre utazol, ami támogatásra szorul, például a Dominikára 2017-ben lesújtó Maria hurrikán után szervezett utakon lehetett részt venni. Az utazók segíthetnek azáltal, hogy önkénteskednek környezeti és társadalmi projektekben az újjáépítés során, fontos azonban, hogy tájékozódj a helyreállítási erőfeszítések állapotáról. Néha többet ártasz, mint használsz, ha odamész. Hogy van-e haszna egy katasztrófa sújtotta területre utazni, attól is függ, hogy biztonságos-e, megvan-e a kellő infrastruktúra és hogy hogyan fogadnak a helyiek.
Fenntarthatóbb szállások
Bizakodásra adhat okot, hogy a Booking.com 2021-es jelentése szerint az utazók 81%-a szeretne fenntartható szálláshelyen megszállni, ami 19%-os növekedést jelent 2016-hoz képest, azóta vélhetően ez az arány még nagyobb lett. Hogy mi alapján kaphatja meg egy szálláshely a fenntarthatósági plecsnit, az a szabványoknak való megfelelésen múlik. Az egyik kiemelkedő szabvány a Globális Fenntartható Turizmus Tanács/Global Sustainable Tourism Council (GSTC) átfogó megközelítése. Az ő kritériumaik biztosítják, hogy a szálláshely megfeleljen környezeti és társadalmi előírásoknak, mint például a természeti erőforrások megőrzése, energiamenedzsment stb. Ez mind szép és jó, de hogyan ellenőrizheted, hogy az adott szálláshely valóban megfelel-e valamilyen szabványnak? Az első és legegyszerűbb, ha megkérdezed tőlük, illetve kérsz erről igazolást.
Checkold továbbá, hogy a GSTC jóváhagyja-e a tanúsítványt kiállító szervezetet. Néhány ország, például Costa Rica, rendelkezik tanúsítási programokkal a fenntarthatósági kezdeményezések értékelésére. Más tanúsítási programok közé tartozik az EarthCheck (Ausztrália), a Green Globe, a Rainforest Alliance (Latin-Amerika, Karib-térség) és a Green Tourism Business Scheme (Egyesült Királyság).
Jó, ha olyan szálláshelyet választasz, ami megújuló energiát és víz-/energiahatékony technológiát, például napelemeket vagy levegő hőszivattyút használ. Érdemes fontolóra venni továbbá, hogy akkora helyet válassz, amekkorára ténylegesen szükséged van. Minél nagyobb a hely, annál több energia szükséges az áramellátáshoz, a fűtéshez vagy a hűtéshez. Apropó, kisebb helyek, van még egy dolog, amit én is szívből ajánlok mindenkinek, de a magam részéről sajnos a mai napig nem vagyok kész rá: a hostelekben való megszállás. A hostelek egyfajta társasági térként is szolgálnak és általában zöldebbek az apartmanokhoz, szállodákhoz képest a megosztottságuk miatt, ráadásul jóval olcsóbbak is. De ki tudja, lehet, hogy ez a jövőben változni fog. (A lakókocsis és sátras, illetve egyéb nomád verziók is megérnének egy bekezdést, de ezzel kapcsolatban inkább majd egy interjút fogok hozni a közeljövőben.)
Környezetbarát foglalós oldalak
Igen, ilyenek is vannak! Számos nagy szállásfoglalási weboldal nem tudja kiszolgálni a környezettudatos utazókat, akik csökkenteni szeretnék ökolábnyomukat. Ma már környezetbarát oldalon keresztül is lefoglalhatók a szállások. Például érdemes kipróbálnod a Bookitgreent, ami napokra bontva kiszámítja az egyes szállások széndioxid-lábnyomát. Vagy ott van az Ecobnb, ami arra ösztönzi az embereket, hogy válasszanak zöldebb úticélokat, kevésbé turistás desztinációkat, közelebbi célőpntokat, részesítsék előnyben a környezetbarát szálláshelyeket és a fenntarthatóbb utazási módokat.
Megvan a szállás, de bizonytalan vagy még 1-2 dolgot illetően? Nyugodtan áshatsz mélyebbre. Fentebb már felvetődött a szálláshelyek leinformálása, kikérdezése. Ha alapos szeretnél lenni, az alábbi kérdéseket is feltehed: honnan szerzik be az élelmiszereket, támogatnak-e lokális kezdeményezéseket és termelőket, helyiek-e a dolgozók, vannak-e projektjeik vagy kezdeményezéseik, amik a fenntarthatóság felé irányulnak, van-e újrahasznosítási programjuk? Stb. Ne félj kérdezni!
Élet a szálláson
A szálláson, ha nem szeretnéd, hogy napi szinten mossák a törölköződet, ágyneműdet, jelezd azt a recepción vagy tedd ki a ‘Ne zavarjanak!’ táblát, és bánj tudatosan a mosodai szolgáltatással is – például vannak olyan anyagú ruhák, amik könnyedén megszáradnak, ha este kézzel kimosod őket, nem kell azért a nagy víz- és energiaigényű mosodákat igénybe venni, főleg rövid időtartamú utazások esetén. Talán kevesen gondolnak rá, de az úgynevezett ‘amenities’, vagyis a szálláshely által kínált kisebb „figyelmességek”, mint a szappanok, samponok, fogkrémek, amiket távozás után a legtöbb vendég ott hagy, nem újratölthetőek és használat után (bármennyi is van benne), higiéniai okok miatt a szemétben végzik. Ez hozzájárul a szállodák által termelt hulladék mennyiségéhez, ez pedig továbbá terhet ró a környezetre. Megoldás lehet, ha legközelebb, amikor kijelentkezel, magaddal viszed ezeket a nyitott készítményeket, vagy egyszerűen sajátot használsz, például helyi naturális szappant vásárolsz. A hulladéktermelés minimalizálása mellett az sem mellékes, hogy tudatos légy a víz- és energiafogyasztást tekintve. Dél-Afrikában a turisták lényegesen több vizet és energiát fogyasztanak, mint a helyiek. Ez a probléma valószínűleg súlyosbodni fog, ahogy a globális hőmérséklet emelkedik és az emberi populáció növekszik. A fentiek mellett tisztálkodáskor vegyél egy gyors zuhanyt és ne folyasd végig a vizet! Kapcsold le a lámpákat, a tévét és más elektronikai eszközöket, amikor nem használod őket. A termosztát beállításakor állítsd 20-22 fokra a készüléket, és ne felejtsd el kikapcsolni, amikor kilépsz a szobából.
A csomagolás a kulcs
Megdöbbentő adat. hogy évente több mint 8 millió tonna műanyag kerül az óceánjainkba és a természetes vizeinkbe. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy miket viszel magaddal, ha útra kelsz és hogyan bánsz az egyszer használatos műanyagokkal.
Természetesen az újratölthető vizes palack alapvető kellék. Ez pénzt takarít meg neked, továbbá védi a környezetet (hiszen kiváltja az eldobható műanyag palackokat) és segít kialakítani a megfelelő hidratálási szokásokat. Sőt, egyre kényelmesebb újratölteni, mivel sok repülőtér már ingyenes víz automatákkal, csapokkal rendelkezik (így a budapesti is). Érdemes tehát befektetni egy magas minőségű, rozsdamentes acélból készült, BPA-mentes kulacsba. Tudtad, hogy ha minden nap eldobható vizes palackot vásárolnál, többszáz évbe telne, mire lebomlana? És még ha újra is használnád az eldobható vizes palackokat – ami a baktériumok miatt nem ajánlott -, akkor is pénzt takarítasz meg hosszú távon egy kulaccsal. A másik gyakran emlegetett ellenség, a műanyag szívószál. Ezek az utazások során és mindennapokban egyaránt károsak a környezetre. Elsőre talán meglepő, de a papírszívószálak sem sokkal jobbak műanyag társaiknál, mivel a papír változatok előállítása több energiát igényel és több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Vigyél magaddal továbbá egy újrahasználható vászon bevásárló táskát is, így nem kell állandóan eldobható nájlonzacskóba pakolnod a boltokban vásárolt termékeket.
Délkelet-Ázsiában szinte mindent dupla vagy tripla zacskóba, szatyorba tesznek, de ha viszel magaddal vászonzsákot, mondhatod, hogy nem tartasz igényt a műanyagra. És ha már az Egyenlítő környéke és további napos helyek – a naptejről nem szabad megfeledkezned! A fényvédők alkalmazása elengedhetetlen, de sok naptej tartalmazhat olyan vegyi anyagokat, összetevőket, amik károsak a környezetre, különösen a korallzátonyokra, hiszen kutatások is kimutatták, hogy megzavarhatják azok reprodukciós képességét. Ezért, ha teheted, használj környezet- és bőrbarát változatokat! A környezet megóvása érdekében – az utazásod típusától függően – további műanyagtól és egyéb károsanyagoktól mentes eszközöket vihetsz magaddal, ilyenek például bambusz vagy egyéb lebomló evőeszközök, kisebb tárolóedények, fogkefe és piperecikkek, vászon szalvéték, újrafelhasználható uzsonnás tasakok stb.
Az oda- és visszajutás
Valószínűeg az sokak számára ismert tény, hogy a légi közlekedés káros a környezetre. Ami azt illeti, önmagában az idegenforgalmi ágazat széndioxid-kibocsátásának 20%-át teszi ki. A repülővel való utazás sok esetben elkerülhetetlen, de az erre való támaszkodást mérsékelhetik az alternatív közlekedési módok. Sokan hangoztatják, hogy belföldi járatok mennyire olcsók és praktikusak, ez igaz is, viszont a rövid távú repülős utazás helyett érdemes lehet kipróbálni a busszal, vonattal vagy akár autóval történő közlekedést. A rövid repülőjáratok azért nem hatékonyak, mert a legtöbb kibocsátás a repülőgép felszállása és leszállása során keletkezik. Ezért is környezetbarátabbak a közvetlen járatok, mint a több átszállással járók. Egyébként jó hír, hogy egyre több légitársaság fektet be bioüzemanyagokba, bár a globális helyzet még mindig nem kielégítő e tekintetben. Az utazástervezés során végezz kutatást és ha teheted, válassz olyan légitársaságot, amely aktívan tesz a változásért és befektet a tiszta, bioüzemanyag technológiába.
A bioüzemanyagok akár 80%-kal is csökkenthetik a széndioxid-kibocsátást a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Jobbak, mint a hagyományos üzemanyagok, mert növényi olajokat, faforgácsokat vagy mezőgazdasági hulladékokat tartalmaznak.
Érdekes tény továbbá, hogy a nagy hajók károsabbak a környezetre, mint az utasszállító repülők. Igaz, hogy például a tengerjáró hajók több kikötőbe is befutnak, így nem kell ide-oda repülgetni, de a kutatások szerint még a leghatékonyabb hajók is 3-4-szer több széndioxidot bocsátanak ki személyenként (kilométerenként), mint a kereskedelmi repülőjáratok. Míg repülés közben választhatod azokat a légitársaságokat, amelyek bioüzemanyagot használnak, legalábbis egyre több lehetőséged adódik erre, a tengeri utazások általában erősen szennyező fosszilis üzemanyagokat égetnek, és mivel népszerű úticéloknál, városokban kötnek ki általában, növelik a tömegturizmus mértékét is.
Ha road tripre készülsz
A fapados légitársaságok helyett egyre többen választják az autós kirándulásokat. Szabadabb, kötetlenebb, kellemesebb módja lehet ez az utazásnak. Ha autóval szeretnél eljutni a célállomásodra, de nincs környezetbarát járműved, fontold meg egy hibrid vagy elektromos autó bérlését, mivel ezek üzemanyag-hatékonyabbak és kevesebb kibocsátást termelnek. Másodszor, bérelj csak akkora autót, amekkorára szükséged van, mivel a nagyobb változatok több üzemanyagot igényelnek, ami növeli az ökolábnyomukat. Nem mellékes továbbá, hogy minél több utas van az autóban, annál alacsonyabb a kibocsátás mértéke, ezért is jó, ha nem egyedül kelsz útra. Vagyis, ha a célállomás közel van, és családdal vagy barátokkal utazol, érdemes road tripben gondolkozni, de ha egyedül mész, a repülés környezetbarátabb lehet, attól függően, hogy milyen távolságra és milyen autóval közlekedsz. Egyébként ma már vannak remek autómegosztó platformok, amelyek segítenek hosszabb távolságokat utazni négykeréken. Ilyen például az oszkar.com vagy a blablacar.com is. Vannak fuvarmegosztó lehetőségek is, amik rövid távon jó opciók az olyan helyek esetében, ahol nem jó a tömegközlekedés.
Gyaloglás, bicikli, vonat
Már az utazás megtervezése során jó, ha képbe kerülsz azzal, hogy úticéljaidnál milyen közlekedési lehetőségeket lehet igénybe venni. Ha a városközpont vagy az egyes kerületek kompaktak, jól bejárhatóak és nincsenek túl nagy távolságok, próbálj meg sétálva közlekedni. Ez a lehető legfenntarthatóbb közelekdési mód, ráadásul a lassú, elmélyült séták jó hatással vannak rád mentálisan és fizikailag is. Ha gyalog nem lehetséges bejárni a helyet, érdemes biciklit bérelni. Nekem ez a két közlekedési mód a kedvencem a metrózás mellett, főleg a biciklizés, egyszerűen imádom. Két desztináció között választhatod a vonatozást, buszozást is. A vonatos utazás a legkörnyezetbarátabb lehetőség a gyaloglás, biciklizás mellett. Mintegy 66-75%-kal kevesebb széndioxid-kibocsátást eredményeznek más közlekedési módokhoz képest, még akkor is, ha elektromosak.
Az utazásod környezetterhelését némileg kompenzálhatod egy-egy környezetvédelmi projektbe való befektetéssel, de érdemes körültekintőnek lenni azzal kapcsolatban, hogy melyiket választod. Egy széndioxid-kibocsátást összeadó platform segíthet kiszámítani az utazásod ökolábnyomát, vagyis azt, hogy mennyi szén-dioxid kompenzálására van szükség, ilyen például a carbonfootprint.com is.
Mit tehetsz még?
A mostanában egyre gyakrabban használt lassú turizmus kifejezés lényege, hogy hosszabb ideig tartózkodsz egy helyen, nem a látnivalók kipipálására helyezed a hangsúlyt, hanem a minőségi időtöltésre, tudatosságod elmélyítésére, a környezeted minél teljesebb megismerésére. És igen, az utazás nagyszerű módja az új kultúrák megismerésének és új tevékenységek megtapasztalásának, de mindig emlékezz arra, hogy bárhová is mész, valaki más otthonát látogatod meg. Kezeld úgy a helyet, akár az otthonodat, tartsd tisztán, figyelj a hulladékkezelésre, tartsd be a helyi szabályokat, etikettet, tiszteld az ottélőket, és hagyd ugyanolyan állapotban a meglátogatott szpotokat, ahogyan találtad. Ha teheted, vásárolj helyi üzletekben, használj helyi szolgáltatásokat, ülj be helyi alapanyagokat felhasználó, családi tulajdonú kajáldákba, ismerd meg a lokális gasztronómiát, élvezd a kisebb kávézókat – ezek által te is tehetsz azért, hogy az adott országba bevitt pénz ne a külföldi nagytőkések markában landoljon. Amikor különféle programokat, daytripeket foglalsz, győződj meg arról, hogy a cég hogyan járul hozzá a helyi közösséghez és mennyire bánnak etikusan az állatokkal.
Az elefántokon való lovaglás nem priorizálja az állatok jólétét, ehelyett inkább a megbízható ökofarmokat, védett nemzeti parkokat érdemes meglátogatni. Sok ilyen védett terület a turistákra támaszkodik; a belépődíjak hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizzék ezeket a helyszíneket, miközben jövedelmet generálnak a helyi közösségek számára.
Természetesen a fentieken kívül számos módon teheted még fenntarthatóbbá az utazásodat. Ha gondolod, oszd meg tippjeidet velem, inspiráljuk egymást!
Felhasznált forrás: www.greenmatch.co.uk, képek: saját + Canva. Szöveg: Zahorján Ivett