Az Afrikáért Alapítvány több mint két évtizedes tevékenysége során iskolát, árvaházat és egészségügyi intézményt alapított Kongóban, Bethesda Plus kórházat üzemeltet, Tanzániában oktatási intézményt támogat, kapcsolatokat épít, miközben számos humanitárius projektet valósít meg. Az oktatás mellett az olyan kezdeményezéseik, mint a „Fogadj örökbe!” program és az általuk vezetett humanitárius turizmus, lehetőséget teremtenek arra, hogy a támogatók személyesen is hozzájáruljanak a változáshoz. Bár a kongói körülmények – a szegénység, a munkanélküliség és a megfelelő infrastruktúra hiánya – kihívást jelentenek, a helyi közösségek kitartása és a magyar támogatók segítsége valóban sorsfordító eredményekhez vezet. Az Afriláért Alapítvány tevékenysége mellett többek között ezekről is kérdeztem Nsosso Espérance programkoordinátort.

Október 14-20. között zajlott a második Afrika Hét. Milyen célokat szolgál pontosan, mik a főbb programjai és milyen eredményekkel zárult a rendezvény?

Az Afrikáért Alapítvány azért hívta életre a Magyar-Afrika Hét rendezvénysorozatot, hogy egy egész hetet szánhassunk Afrika témájára azokkal, akik aktívan tevékenykednek vagy érdekeltek a fekete kontinensen. Civilekkel, állami szereplőkkel, hitbéli szervezetekkel, cégekkel, vállalatokkal és magánemberekkel együtt körbejárunk nemzetközi fejlesztési és humanitárius, oktatási és tudományos, valamint gazdasági kérdéseket is, és természetesen a kulturális programok is helyet kapnak.

2022-ben szerveztük meg először a Magyar-Afrika Hetet, 2024-ben pedig már a második Afrika tematikájú rendezvénysorozat valósult meg, és ezzel már hagyománnyá váltak a tematikus napok, a konferencia jelleget kiegészítő kerekasztal-beszélgetések és irányított kapcsolatépítési lehetőségek („networking”). Az idei program fókuszában a tudásmegosztás állt, amely azt jelentette, hogy az összes fenti témakört az oktatás szemüvegén keresztül vettük górcső alá.

A magyar civil szervezetek leginkább az oktatás biztosításával segítenek Afrikában, támogatóik hozzájárulnak ahhoz, hogy afrikai gyerkőcök ingyenesen vagy kedvezményesen járhassanak iskolába, az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatokról, a multiszektorális együttműködésről, uniós szerepvállalásról és a nemzetközi ösztöndíjakról is szót ejtettünk. A Budapestre látogató afrikai cégek számára és az Afrikába terjeszkedni vágyó magyar vállalkozásoknak képzéseket szerveztünk a tudásátadás jegyében. A HEPA segítségével meghatároztuk Afrika helyét a magyar exportban és a versenyképesség növeléséről is hallhattunk. Oktatás és digitalizáció kérdéskör kapcsán érintettük a vállalkozásfejlesztést és az online vagy digitális oktatás- és képzésszervezést. A Kulturális napon tudásmorzsák formájában tudhattak meg a látogatók érdekességeket Afrikáról. A Magyar-Afrika Hét eredményei számokban: 10 helyszín, 1 kiállítás, 2 szakmai nap, 2 nap képzésekkel, cég-és gyárlátogatásokkal, 500+ résztvevő, 9 különböző afrikai ország reprezentációja. Társszervezőink voltak: Miskolci Egyetem, Soproni Egyetem, HAND Szövetség, Közel Afrikához Alapítvány.

Hogyan alakult ki az alapítvány jelenlegi tevékenységi köre, mik a főbb célkitűzések és projektek?

Az Afrikáért Alapítványt France Mutombo hozta létre 2002-ben. France nagyon szeretett volna segíteni a honfitársainak, a kongói embereknek. Úgy gondolta, hogy a tudás a legnagyobb kincs, amit adhatunk, és ezután az afrikai ember saját maga tehet a boldogulásáért.

Több mint két évtized után nagyon büszkék vagyunk a mintegy 700 fős kongói iskolánkra, 10 fős árvaházunkra – ahonnan az első generáció már kirepült – és a tanzániai partnerintézményünkre, ahol 50 gyermek tanulmányait segítjük támogatóinkkal karöltve. Az oktatás és szociális ellátás a fókuszunk, de az egészségügyi terület is jelen van. Meg is erősítettük ezt azzal, hogy 2023-ban megnyitottuk a Bethesda Klinikát Kongóban, így alapellátást is nyújtunk a betegeknek.

Számos sikeres Európai Uniós és Hungary Helps projektet tudhatunk magunk mögött: volt, hogy a vízellátást javítottuk, de olyan is, amikor új tantermeket építettünk, a gomai természeti katasztrófa esetén pedig egy egész iskolai épületet és lakóházakat hoztunk létre. A mi szakterületünk a nemzetközi fejlesztés, tehát mi a hosszútávú segítségnyújtásra koncentrálunk, de kisebb mértékben humanitárius tevékenységet, azaz gyorssegélyt is adunk pl.: gyógyszereket és ételt osztunk. Tevékenységeinket több ezer magánember, támogató és önkéntes segíti mind itthon, mind Afrikában, amelyért nagyon hálásak vagyunk. Főbb célkitűzésünk: a minőségi oktatás biztosítása és állandó fejlesztése, például tanárképzés, szakmai képzések afrikai fiataloknak, felnőtteknek, újabb afrikai partnerekkel együttműködés kialakítása.

Mik legnagyobb kihívások, amikkel szembesültök az afrikai közösségek támogatása során?

Az afrikai körülmények nehezítik leginkább a segítségnyújtást.

Kongó a világ 5 legszegényebb országának egyike. A lakosság 62%-a, azaz kb. 60 millió ember kevesebb mint napi 2 dollárból (kb. 700-800 Ft) él. Ez sok esetben azt jelenti, hogy nem jutnak tiszta ivóvízhez, megfelelő élelemhez, nincs biztonságos fedél a fejük felett, tehát az életben maradásért küzdenek. Ilyen körülmények között nehéz a tanulásra, a jövőbe való befektetésre gondolni.

Van, hogy a gyerekek is inkább otthon segítenek vagy elmennek dolgozni, hogy meglegyen a napi betevő. Sokszor diplomás emberek is fizikai munkát kell, hogy végezzenek, mert nincs munkalehetőség a szakmájukban. A gyerekek ugyanolyan tehetségesek és sok közülük kiemelkedően szorgalmas, de a körülmények arra kényszerítik az embereket, hogy a napi betevőre koncentráljanak, ne pedig önmaguk fejlesztésére. Nem könnyű helyzet, ennek ellenére sok sikertörtént szemtanúi lehettünk: Dr. Tshava például egykor árva volt, ma már a szegények orvosa. Kitartása és a magyar támogatók segítsége meghozta a gyümölcsét, most önálló és gyógyít.

Mik az elmúlt évek legnagyobb eredményei, amik a támogatóknak, önkénteseknek köszönhetően valósultak meg? Konkrétan milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak/voltak ezeknek a helyiekre?

Több ezer gyermek járt a kongói iskolánkba, a nálunk megszerzett tudás, akár már csak az írás és olvasás is és az egyetemistáink diplomaszerzése is egy magasabb életszínvonalat tett lehetővé. Közülük kiemelkednek az árváink: hányatatott élet, az utcán kallódás helyett egy biztonságos és szerető otthonban nevelkedhettek.

A sorsuk változott meg: a főként magyar támogatók segítségnek köszönhetően önálló, önmagukról gondoskodni tudó, a közösségükért tenni akaró értelmiségi fiatalok váltak belőlük. Rövidtávon az iskolai közösség, az összetartozás, a közös játék öröme és a fejlődés lehetősége is sokat adnak, az egészségügyi vizsgálatok a gyógyulást nyújtják, de hosszútávon valóban sorsfordító, hiszen egy olyan attitűdöt sajátíthatnak el, amely a fenntarthatóságot, felelősségtudatot és ambíciókat erősíti.

Milyen afrikai partnerintézményekkel dolgoztok együtt?

A Kongói Demokratikus Köztársaságban van az iskolánk, árvaházunk és klinikánk, Tanzániában a Green Eden a partneriskolánk, ezen kívül több országban is vannak kapcsolataink, például a Kongói Köztársaságban, Angolában, Mauritius-on, Kenyában, Ugandában.

Hogyan működtetitek a humanitárius turizmust? Milyen tevékenységekben vehetnek részt a turisták?

A humanitárius turizmus a klasszikus turisztikai programokat ötvözi humanitárius elemekkel. 12-14 napon át sort kerítünk arra, hogy megnézzük a nevezetességeket, úgy mint Kongó folyó, Bonobo majomfarm, piac, botanikus kert, mindemellett megismerhetjük a helyi lakosságot, bepillantást nyerhetünk a mindennapjaikba, láthatjuk, hogy hogyan zajlik a főzés vagy épp egy maszáj falu építése, de olyan is volt már, hogy egy esküvőn is jelen lehettünk.

Az utak fontos momentuma, amikor 3-4 napot azzal töltünk, hogy megvalósítsuk az afrikaikkal és turistákkal közösen megálmodott humanitárius miniprojektet, amely lehet az árvaház kifestése, egy egészségügyi intézmény felújítása, egyszerűbb építkezési munkákban való részvétel, tárgyadományok megvásárlása és átadása a rászorulóknak, veteményes kialakítás vagy akár játék a gyerekekkel. Összefoglalva, a humanitárius turizmus ötvözi az egzotikus nyaralás és a humanitárius misszió elemeit. E különleges utazások célja, hogy az aktív pihenés mellett hitelesen, közvetlenül ismertessék meg az utazókkal a fekete kontinens szépségeit és az afrikai hétköznapokat, valamint csapatmunkában megvalósításunk egy humanitárius miniprojektet. Érdemes kihangsúlyozni továbbá, hogy egy ilyen úton való részvétel, vagy egy afrikai önkéntes program nagyon fontos lehet önismereti szempontból is, hiszen egy másik kultúrában való önreflexiós lehetőség sokat tud hozzáadni az egyéni fejlődéséhez.

Hogyan érhető el, hogy a humanitárius turizmus etikus és fenntartható maradjon, illetve valódi, tartós hatása lehessen?

Ami a mi programunkat illete, abszolút etikus és fenntartható, hiszen minden esetben helyi kollégákkal, szolgáltatókkal működünk együtt. A hatás tartósságát az garantálja, hogy a projektek saját vagy partnereink intézményében valósul meg, tehát a későbbeik során a kollégáink felügyelik, ellenőrzik, ha szükséges, gondját viselik vagy javítják, fejlesztik a miniprojekt létesítményét, produktumait, eredményeit.

A „Fogadj örökbe!” programra térve: kik azok a gyerekek, akiket örökbe lehet fogadni?

Kongóban nem szelektálunk a gyerekek között, a suli egy szegénynyegyedben található, tehát gyakorlatilag minden hozzánk kerülő gyermek rászoruló, sokgyermekes, nélkülöző családból jön. Az árvák tekintetében szociális munkásaink döntenek: körbejárják a környéket és felmérik a gyermekek helyzetét, ha azt tapasztalják, hogy az elvárult gyermekekről nincs olyan rokon, aki tudna gondoskodni, akkor fontolják meg a felvételét. Tanzániában a kifejezetten szegény gyermekeket választja ki az iskolaigazgató.

Milyen hatással van a program a résztvevő gyermekek oktatására, jövőbeli lehetőségeire, fizikai és lelki egészségére? 

Most 8 gyermek lakik az árvaházban, 2 pedig kijárós, sokat vannak nálunk, de otthon alszanak. Amikor bekerültek az árvaházba a gyerekek, akkor szomorúak, elhanyagoltak voltak mind lelkileg, mind fizikailag. Ma már sokkal nyitottabbak, beszédesebbek, kommunikatívak. A kis Giselle is nagyon jó példa erre. 2013-ban látott napvilágot, az anyukája szülés közben halt meg, az apukája már a szülés előtt eltűnt. A nagyszülei sem éltek már, ezért a nagypapa nővére vett magához, majd később egy tanár fogadta be. Kézről-kézre adták a kislányt, nagyon nehéz körülmények között élt, iskolába se tudott járni. Amikor befogadtuk a La Providence árvaházba, beteg is volt, Doktor Tshava meggyógyította, a szociális munkás kollégák szeretetteli gondoskodásának hála pedig ma már mosolygós, magabiztos kislány, aki végre járhat iskolába. Köszönet ezúton is azoknak a magyar támogatóknak, akik segítik a kis Giselle-t a kibontakozásban.

Milyen egyéb módokon lehet támogatni az Alapítvány munkáját?

A fenti programon kívül alkalmi adományokkal is hozzá lehet járulni a kongói gyerkőcök életéhez. Akár a College Othniel iskolát vagy akár a La Providence árvaházat is támogatjátok, de abban is segíthettek, hogy emlékezetes karácsonyi ünnepségben legyen része a gyerekeknek, és új iskolapadokat vásárolhassunk. 🙂 Az adomany.afrikaert.hu oldalon minden támogatási lehetőséget feltüntettünk. Bízunk benne, hogy szívesen csatlakoztok az Afrikát segítők közösségéhez, hiszen segíteni kiváltáság! 🙂

Kiemelt kép: facebook.com/Afrikaert