Pázmány Lili édesanyja öltözködési nehézségei révén tapasztalta meg, hogy a többségi társadalom számára készült ruhadarabok nem megfelelőek egy mozgáskorlátozott egyén számára. Lili, aki jelenleg Londonban él és dolgozik, ezt követően indult el az inkluzív divattervezés irányába, melynek sajátosságaiba saját pályáján keresztül avatott be minket.

A probléma a ruhák szabásával vagy stílusával van

Lili szerint a mozgáskorlátozottak szemszögéből „az öltözékek szabásával azért akadhat probléma, mert a ruhaipar tipikusan álló alakra tervez. Nem veszik figyelembe a mozgássérültek igényeit, azt, hogy az öltözék ülő pozícióban is kényelmes legyen a mozgáskorlátozottak számára. A ruházatok fel- és levétele is nagy probléma a mozgási nehézségek miatt.”

Ma már vannak olyan ruházatok, amelyek kifejezetten azoknak készülnek, akik fizikai korlátokkal élnek. Ugyanakkor „ezek stílusa általában problémás, mert a használati funkciót részesítik előnyben, ami általában az esztétikai funkció figyelmen kívül hagyásával jár együtt. A fogyatékossággal élő személyek sem szeretnének olyan öltözékeket viselni, amelyek teljesen eltérőek a mai divattól” – magyarázza a tervező. Hozzáteszi, hogy az ilyen ruhadarabok általában megbélyegzőek is.

Szempontok a tervezés során

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a fentiek tükrében milyen szempontokat kell figyelembe venni a tervezés során, ha egy tervező mozgáskorlátozott egyének számára készít ruházatot.

„A személyes tapasztalatom és a kutatásaim is azt mutatták, hogy a mozgáskorlátozott személyek számára a ruházatok le- és felvétele az egyik legnagyobb probléma a mozgás nehézsége miatt. Ennek könnyítésére a szabásvonalakat úgy tervezem, hogy koreografálom a ruházatok fel- és levételét úgy, hogy figyelembe veszem a mozgás során adódó korlátokat, nehézségeket (például egy kézzel való öltözködés, ülő pozícióban). Édesanyám miatt jól ismerem a >>rendszert<<, ahogyan öltözködik, így addig próbálkozom, amíg a lehető legkönnyebb egy ruhadarab felvétele. A megfelelő ruhazáró kellékek használata is sokat segít, például mostanában mágneses záródásokkal kísérletezek.” – avat be a részletekbe Lili.

Elmondása szerint az is lényeges, hogy azoknál a részeken, ahol a test meghajlik a könyöknél, térdeknél és a csípőnél, úgy legyenek a ruhadarabok kialakítva, hogy biztosítsák a kényelmet viselőjüknek. A Lili által tervezett ruhadarabok alap szabásvonalait elsősorban a funkciójuk definiálja. Ahogy ő mondja, már ezekkel is nagyon izgalmas és karakteres formákat lehet létrehozni.

„A kényelem és a vonzó megjelenés mellett nagyon fontos, hogy öltözékük funkcionális szempontokat is figyelembe véve segítse a mozgáskorlátozottak önállóságát. Szükség van olyan tervezői megoldásokra, amelyek, amennyire csak lehet, lehetővé teszik a függetlenséget a mozgásban és a ruházkodásban a mindennapi életben.” – mondja a tervező, akinek az inkluzivitás mellett a fenntarthatóság is nagyon lényeges a divattervezésben. A 100% komfort elérése érdekében a bőrnek kellemes, természetes alapból előállított textíliákkal dolgozik, továbbá moduláris, rétegezhető megoldásokat is alkalmaz a variálhatóság miatt. Mindezeken felül sokat kísérletezik 3D nyomtatással is a ruhazáró kellékek vagy az alapanyagok erősítése miatt, ami egy zero waste gyártási technológia.

Ruhadarabjai vizuális esztétikáját nagyban befolyásolja az is, hogy éppen mi inspirálja. „Inspirálnak például személyes emlékek, különböző művészek, filmek, helyszínek. Például, amíg Berlinben voltam, a városi streetwear ihlette az öltözékeimet. Londonban inkább a művészeti élet az, ami hatással van rám.”

A magyarországi és külföldi helyzet

Lili is megerősíti azt a meglátásunkat, hogy az inkluzív divat témája egyre inkább előtérbe kerül Magyarországon is, de még mindig kevés tervező foglalkozik vele. „Ez azért van, mert amíg az ember nem közvetlen közelből tapasztalja a problémát, nem feltétlenül gondol rá. Én is a személyes érintettség miatt kezdtem el ezzel foglalkozni. A megoldás a figyelemfelhívás lehet; rá kell világítani a problémára különböző rendezvényekkel és kampányokkal. Fontos, hogy a tervezők értsék, hogy miért fontos az inkluzív divat.” – teszi hozzá a designer.

Berlinben Lili stylistként dolgozott, ahol plus-size és petite modellekkel is együttműködött. Már ott és akkor megtapasztalta, hogy ha valaki nem a sztenderd méretekkel rendelkezik, akkor nagy a hiány a divatos ruházatokból, igazán prémium darabokat pedig alig találni. Ez még inkább arra ösztönözte, hogy inkluzív divattal foglalkozzon.

„Miután lediplomáztam a MOME-n, sokan érdeklődtek az inkluzív ruhák iránt Berlinben is. Londonban a Central Saint Martins posztgraduális képzésén fejlesztem az inkluzív design ötleteimet. Megtanultam, hogy mennyire fontos, hogy egy tervező hangot adjon számára fontos témáknak és beszélgetéseket indítson.” – vélekedik Lili, aki szerint a divatnak nem szabadna még inkább hozzáadni a marginalizálódáshoz azzal, hogy nem minden fizikai képességgel rendelkező egyén számára elérhető. A tervező éppen ebből kiindulva, továbbá a figyelemfelkeltés miatt, elkezdett nagyobb és látványosabb formákkal is játszani, természetesen a funkcionalitás határain belül.

Lili úgynevezett akadálymentes fehérneműket is tervez, amelyek felsőruházatként is használhatók több darab rétegezésével. „A fehérnemű képes a viselőjét szexivé, erőssé és magabiztossá tenni. A szexualitás a személyiségünk része. Mindenkinek joga van hozzá, hogy vonzónak és magabiztosnak érezze magát azáltal, amit visel.” – vallja.

A kampány célja az volt, hogy rávilágítson a mozgáskorlátozott emberek valós igényeire és berögzött elképzeléseket oldva pozitív testképet mutasson.

Szerző: Zahorján Ivett