Több szempontból is hiánypótló alkotás készült a Labrisz Leszbikus Egyesület gyártásában. A hatrészes, romantikus oktatósorozat két középkorú nő online ismerkedéséről szól, de több egy szokványos történetnél. Személyes példáikon keresztül láthatjuk a digitális eszközök, programok használatának nehézségeit, melyek egyszerre meghatóak és humorosak. A virtuális világ fejlődése napról-napra tartogat számunkra új lehetőségeket. Miért ne lehetne ez igaz a való életre is?

A járványhelyzet a külvilághoz való kapcsolódást, a kapcsolatteremtést még nehezebbé teszi, leginkább digitális eszközeinkkel „érintkezünk” egymással. Azonban nem mindenkinek egyformán könnyű a számítógépet, mobiltelefont, az ezeken lévő programokat, applikációkat kezelni és az internetet biztonságosan használni. Így van ezzel Judit és Tünde is, akiket a kalandokkal és tanulással teli online kapcsolódás vezet el egymáshoz, hogy aztán a digitális világ útvesztőiben eligazodva végre offline is találkozhassanak.

A sorozat egyszerre segíti az LMBTQ személyek elfogadását, valamint életkortól függetlenül bátorít a digitális kapcsolatteremtés különböző formáira. A második aranykorról Takács Mária (Eltitkolt évek; Meleg férfiak, hideg diktatúrák) rendező mesélt nekünk.

Hogyan született meg a sorozat ötlete?

Volt és van arra irányuló konkrét tapasztalat, hogy az internet és a különböző digitális eszközök használata nem megy elég jól a középkorú és idősebb nőknek. Úgy gondoltuk, hogy ezzel érdemes foglalkozni. Az ILGA Europe kiírt egy pályázatot No One Left Behind címmel, ami a járványhelyzetre, pandémiára, az LMBTQ közösségek megtartására helyezte a fókuszt. Úgy éreztük, hogy a két téma – a személyes és közösségi tapasztalatok, valamint a közösségmegőrzés iránti elkötelezettség – itt szorosan egybecseng, és ez megadta a kellő motivációt ahhoz, hogy elinduljon egy kreatív alkotó folyamat. Ennek eredménye az első magyar leszbikus romantikus oktató videósorozat.

Honnan tudtátok, hogy milyen technikai kérdésekre kell reflektálnia a sorozatnak és hogy milyen tananyag jelenjen meg benne?

Mielőtt kitaláltuk az oktatási tematikát, készítettünk egy online kérdőívet, amelyben összeszedtünk vagy 15-20 olyan internetes, digitális eszközöket érintő témát, amelyből aztán a Labrisz Facebook oldalának követői megjelölhették, hogy mi az, amit kevésbé ismernek, azaz mit szeretnének viszontlátni a sorozatban. A kérdőívünkre mintegy száz válasz érkezett, és nagyrészt ez határozta meg a bemutatott digitális tananyagot.

A második aranykor nem egy szokványos oktatóvideó, de nem is egy basic ismerkedős sztori, hanem a kettő elegye. Miért?

Javasoltam, hogy kerüljön kreatív keretbe a téma és ne csak száraz oktató jellege legyen, hanem meséljünk el egy történetet is. Ez több embernek is tetszett, így többször is összeültünk megbeszélni, hogyan legyen összegyúrva a két szál. Sokat agyaltunk az összetevők arányán. Egyáltalán nem volt egyszerű, de a forgatókönyvírónk és az IT- s szakembereink végül összegyúrták. Mivel különböző tananyagokat mutatunk be, ezért adta magát, hogy több részben gondolkodjunk.

Kikről szól a történet?

Judit (Vasvári Emese) fővárosi festőnő, egy hosszú kapcsolaton van túl és szinte nulla tudással rendelkezik a digitális világgal kapcsolatban. Tünde (Bacskó Tünde) vidéken él, közismert tanárnő és emiatt nagyon nehezen ismerkedik, habár a technikai tudás tekintetben már haladó. Ismereteik és élethelyzetük is különböző. Más-más problémákkal szembesülnek és ezáltal a nézők is. Útjukon barátok, családtagok segítik őket. Tünde szövetségesében Kai-ban (Tölgyesy Zoltán), egy nonbináris karaktert is megismerhetnek a nézők. Ő se nem férfi, se nem nő, és nem is identifikálják, hogy kicsoda, micsoda. Egyszerűen Kai, aki könyvtáros és gamer.

Hogyan épül be az oktatói tematika egy ismerkedős történetbe?

Judit és Tünde megismerkedésén keresztül láthatunk jobban bele a digitális világ működésébe, ami a legalapabb, legegyszerűbb számítógéphasználattól indul. Így, aki abszolút kezdő ezekben, a sorozatból mindezt megtanulhatja. Egy epizód körülbelül 15 perc. Fele-fele arányban van jelen az oktatói rész és emellett halad a főszereplők története is. A tanulni vágyók számára a sorozatban megjelenő oktatóanyagok a későbbiekben elérhetőek lesznek a Labrisz honlapján.

Miért A második aranykor címet választottátok?

Az aranykor pozitív élethelyzetre utal. Második, mert középkorú nőkről van szó.  A 40-es 50-es évtized is tartogathat új lehetőségeket az ismerkedés, új környezetek felfedezése terén. Ezzel a heteró nők is tudnak azonosulni.

Miért leszbikus középkorú nők a sorozat főszereplői és mitől lehet érdekes a történetük? 

Középkorú leszbikusokat megmutatni hiánypótló. Szinte sehol nem látni őket, a magyar médiában nem foglalkoznak velük. Emellett a másik elhanyagolt téma a vidéki élethelyzet. Egyiken sincs kellő fókusz. Minden ilyen szituáció megmutatása érzékenyít. Sokan tudnak azonosulni az egyedülléttel, a kapcsolódás utáni vággyal.  Azzal, hogyan vágunk bele a netes ismerkedésbe, hogyan keresgélünk, milyen érzéseink vannak ezzel kapcsolatban, és mindeközben hogyan reflektálunk saját magunkra és a másikra. Az, hogy középkorú nők ismerkednek és párkapcsolatot akarnak létesíteni szerintem ugyanolyan tabu, mint az, hogy leszbikusokat mutassunk meg.

Miből tudtátok megvalósítani A második aranykort és kik segítik a minisorozat nyilvánosság elé kerülését?

A sorozat az ILGA Europe támogatásával és össznépi adományból (Adjuk össze!-kampány) készült. Méditámogatónk a qLit.hu, Magyarország első leszbikus magazinja.

Mikor és hol lehet megnézni a sorozatot?

A hat ingyenes részből álló online sorozat június 8-tól naponta új epizóddal lesz elérhető a Labrisz és a qLit Facebook felületén este 20:30-tól. A későbbiekben pedig angol felirattal az egyesület honlapján és Youtube csatornáján is megtaláljátok majd.

A sorozat további szerepeiben Hajdú László, Tolnai Klári és Fekete Réka láthatók. A második aranykor forgatókönyvírója Bak Zsuzsanna, operatőre Kürti István.

Szerző: Mihucza Niki