A Heard-Depp per, és ami mögötte van – a PATENT Egyesülettel beszélgettünk

A közelmúltban a Heard-Depp pertől volt hangos a sajtó, legutóbb pedig arról szóltak a hírek, hogy Heard újra tárgyalást indítványoz. Korábban, ahogy haladtunk előre a perben, egyre elkeseredettebb lettem. Azt éreztem, hogy valóságshow-vá válik egy olyan komoly ügy, mint a párkapcsolati erőszak, és a média hype egy káros narratívát indított el. Ezzel még inkább bele lehet marni és némává tenni azokat, akik bántalmazó kapcsolatban élnek. Szimpátiától függetlenül nagyon fontos rálátnunk arra, milyen hatásai lehetnek ennek a pernek a párkapcsolati erőszak elleni küzdelemre és az áldozatokra nézve. Mindennek a feltérképezésében a PATENT Egyesület áldozatvédelmi referense, Debreczy Eszter segített nekem.

„Egy ilyen érzékeny és tömegeket érintő témában, mint a párkapcsolati erőszak, nem lett volna szabad lehetőséget adni arra, hogy az eljárást show műsorként prezentálják, amelyben valós emberi mivoltukról leválasztva, »karakterekként« szerepelnek az események résztvevői. Ez felelőtlenség az áldozatokkal szemben és azokkal a gyerekekkel, fiatalokkal szemben is, akik most azokat a káros szólamokat ismételgetik, amiket a média az üggyel kapcsolatban ismét felerősített. Például, hogy egy »valódi« áldozat többet sír, hogy kevésbé összeszedetten és átgondoltan, vagy egy következő »epizódban« ellenkezőleg, épphogy összeszedettebben kellene, hogy beszéljen ahhoz, hogy szavahihető legyen.

Tehát a felnövekvő generációban növekedett az az elképzelés, hogy egy nő sem így, sem úgy nem szavahihető, míg egy következetesen szűkszavú és gunyorosan somolygó férfi mindig az. A média manipulatív és hatásvadász módon csámcsogott az (egyébként bizonyítottan elkövetett) erőszakon is, és egy percig sem merült fel senkiben, hogy ha nem élünk azzal az előfeltételezéssel, hogy minden, amit a nő mond, hazugság – hanem ugyanolyan eséllyel feltételezzük az erőszak megtörténtét, mint annak meg nem történtét – akkor milyen lehet mindezt áldozatként végigélni.” 

A PATENT állásfoglalása

A fenti idézet egy részlet a Patent Egyesület állásfoglalásából, a teljes szöveg ITT érhető el.

Az ügy hatása és a magyar jogrendszer

A tárgyalás, valamint annak végkimenetele kapcsán felmerül a kérdés, hogy milyen hatása lehet az ügynek, és a magyar jogrendszernek milyen válaszai vannak a kapcsolati erőszakra. 

Ahogyan arra a PATENT is rámutat, „nem igaz az, hogy párkapcsolati erőszak áldozatainak könnyű lenne a hatóságokhoz fordulni. Még mindig gyakoriak a tévhitek és előítéletek a társadalom egészében, így a szakemberek és hatóságok esetében is, így az érintettek sokszor szembesülnek áldozathibáztatással és az erőszak bagatellizálásával. Tartunk attól, hogy az áldozathibáztató és az erőszakot relativizáló vélemények erősödhetnek ennek az ügynek a hatására, különösen amiatt, ahogyan a média ezt az esetet bemutatta.”

A jogvédő szervezet emlékeztet: Magyarországon 2012. július 1-jétől hatályos a kapcsolati erőszak, mint önálló bűncselekményi kategória a Büntető Törvénykönyvben. Ezen kívül az Európai Unió Áldozatvédelmi Irányelve nyomán 2015. óta jelen van a magyar jogban a különleges bánásmód intézménye, amely többek között párkapcsolati és szexuális erőszak áldozatai számára is lehetőséget ad különböző védelmi intézkedések meghozatalára. Ilyen például az elrendelhető távmeghallgatás, és a mellőzhető szembesítés. Lényegük, hogy az áldozatnak ne kelljen egy térben tartózkodnia a az elkövetővel. 

„Egyelőre sajnos nagyon változó, hogy az egyes hatóságok mennyire alkalmazzák a különleges bánásmód intézményét, és ennek keretében milyen intézkedéseket hoznak. Hasonló módon gyakran az adott szakemberen múlik, hogy mennyire lelkiismeretesen jár el egy-egy eset kapcsán, mennyire veszi komolyan a bűncselekményt, így például, ha egy rendőr nem “családi vitaként” tekint a párkapcsolati erőszakra, illetve tájékoztatja az érintetteket a nyomozás menetéről és az áldozati jogokról, lehetőségekről. A bíróságokon is egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a párkapcsolati erőszak bűncselekmények körében kiszabott büntetések általánosságban nagyon enyhék.” – hívta fel a figyelmet Debreczy Eszter.

Az erőszak neme

„A nemi alapú erőszak olyan erőszak, amelyet egy személlyel szemben az érintett neme miatt követnek el. A statisztikákból láthatjuk, hogy az áldozatok többsége nő (85-95% körüli), az elkövetők nagyobb része pedig férfi. Ennek fényében a nők elleni erőszak a nemi alapú erőszak legelterjedtebb formája, amely így egyben a nők elleni diszkrimináció egyik legsúlyosabb formája is, ami a nők és férfiak közötti hatalmi egyenlőtlenségekben gyökerezik.” – tudtam meg a PATENT-tól.

Hazánkban átlagosan minden ötödik nőt ért 15 éves kora óta fizikai vagy szexuális erőszak Magyarországon. Ez az adat az Európai Alapjogi Ügynökség 2014-es, egész EU-ra kiterjedő reprezentatív kutatásán alapul.

Fotó: Unsplash/Sydney Sims

Az igazság mint rágalom

A bántalmazottak sok egyetben erős szégyenérzettel küzdenek, ezért  nem beszélnek nyilvánosan az őket ért abúzusról, emellett nem ritkán különböző hátrányokkal és következményekkel is számolniuk kell, ha beszélnek a velük történtekről. Fenn áll például annak a kockázata, hogy rágalmazási pernek, vagy a mostanában már gyakoribb, a jó hírnév megsértése miatti sérelemdíj megfizetése iránti polgári pereknek tehetik ki magukat, ami szintén egy tortúra. Hiszen ezekben az esetekben az áldozatoknak kell bizonyítaniuk, hogy a bántalmazás megtörtént, amennyiben erre lehetőséget kapnak, mert a valóságbizonyítás nem minden esetben az eljárás része. 

Jogszabály szerint a bíróság akkor engedélyezheti ezt, ha meggyőződik arról, hogy a közérdek vagy bárki jogos magánérdeke indokolta a becsületsértő kijelentés megtételét. Csak ekkor mentheti ki magát a rágalmazó fél azzal, hogy bebizonyítja: igazat állít. 

Ráadásul ezeken a tárgyalásokon a bántalmazott az, aki elkövetőként (rágalmazóként) van jelen. Fontos tudnunk, hogy a rágalmazás bűncselekménye kimerül abban, hogy valaki a másikról a becsület csorbítására alkalmas tényt állít. Nem is olyan régen Orosz Bernadettet is beperelte a volt partnere, miután a nő megírta a közösségi médiában, hogy barátja brutálisan megverte, de említhetjük Szilágyi Liliána perét is. Tehát a bántalmazott nyilvánosságra hozza valamilyen formában az őt ért sérelmeket, és a bántalmazó rágalmazásért bepereli. Elkeserítő tény, hogy ezeket a pereket sokszor meg is nyerik az erőszakot elkövetők…

„Azt látjuk, hogy a szakemberek, hatóságok képviselői sok esetben eszköztelenek a párkapcsolati és szexuális erőszak ügyek kezelésében: sok szakember nincsen teljes mértékig tisztában azzal, hogy az áldozatok pontosan milyen élethelyzetben vannak és ebből fakadóan milyen szükségletei vannak, amelyek biztosítása előfeltétele lenne annak, hogy egy-egy eljárásban hatékonyan és biztonságban részt vehessenek. Így elengedhetetlen az áldozatokkal kapcsolatba kerülő és őket támogatni hivatott összes hatósági szereplőre és szakemberre kiterjedő képzés rendszeresítése. Fontos lenne, hogy a képzés arról is szóljon, hogy a traumatizált áldozatoknak milyen speciális szükségletei vannak – mivel a nők elleni erőszak bűncselekmények körében igen magas a trauma kialakulásának aránya, amely értelemszerűen befolyással van az érintettre egy eljárás során. Sokat segítene az érintetteknek továbbá, ha szakszerű választ kapnának a hatóságoktól az erőszakról szóló jelzéseikre. Tapasztalataink szerint ugyanis sok érintett fordul a hatóságokhoz az őket ért erőszak miatt, de a hatóságok gyakran csak a sokadik jelzésre indítanak eljárást vagy intézkednek az áldozat védelme érdekében.” – tette hozzá a megoldások kapcsán Debreczy Eszter.

Fotó: Getty Images/Pamela Jarquin

Jól segíteni

A segítés célját kizárólag az határozhatja meg, hogy a bántalmazottnak saját elmondása szerint milyen segítségre van szüksége. Valódi segítséget csak akkor tudunk nyújtani, ha szem előtt tartjuk, hogy azok milyen hatásai lesznek az áldozatra. Iszonyúan fontos belátnunk, hogy minden döntés következményét a bántalmazott viseli. Nem tisztünk helyette dönteni arról, hogy menjen-e vagy maradjon a kapcsolatban. A bántalmazót a bántalmazott ismeri a legjobban, mivel ő él vele, és a tapasztalatok alapján tűpontosan képes felmérni a veszélyességét. A segítségnyújtás kiemelt célja a biztonság megteremtése. Így ennek mindenképpen az áldozattal közösen, az ő tapasztalataira és megérzéseire alapozva kell történnie.

Ha te, vagy a környezetedben bárki segítségre szorul, az alábbi elérhetőségek bármelyike életmentő lehet:

NANE Egyesület lelkisegélyvonal

PATENT Egyesület jogsegélyvonal

NANE-PATENT Segítők Hálózata

OKIT

A NANE Egyesület kiadványa

További hasznos cikkek:

Mérce.hu: Hogyan segíthetek, ha rokonként, barátként vagy szemtanúként párkapcsolati erőszakot látok?

A Heard-Depp ügy hátteréről az alábbi cikkeket ajánljuk:

JOHNNY DEPP vs. AMBER HEARD: WHO’S THE VICTIM?

The Present Age: The bleak spectacle of the Amber Heard-Johnny Depp trial

The New Yorker: The Johnny Depp–Amber Heard Verdict Is Chilling

The Guardian: The Amber Heard-Johnny Depp trial was an orgy of misogyny

BBC: Johnny Depp loses libel case over Sun ‘wife beater’ claim

The Washington Post: Why Johnny Depp lost his libel case in the U.K. but won in the U.S.

YouTube: You’re Wrong About Johnny Depp and Amber Heard

A bírósági gyakorlatról érdemes átfutni Garai Renáta 2019-es kutatását.

Továbbá ez a podcast is érdekes lehet a témában: 

Felhasznált források: CEDAW Egyezmény 1 cikk, Isztambuli Egyezmény 3. cikk

https://eige.europa.eu/gender-based-violence/what-is-gender-based-violence

Szerző: Mihucza Niki, kiemelt kép: SOLÈNE REVENEY / ‘LE MONDE’ AS PER AFP

Szólj hozzá!