Konok Tamás munkáiból nyílik emlékkiállítás a Molnár Ani Galériában

Konok Tamás Vonalmozgások cÍmű kiállÍtása azzal a fájdalmas ténnyel párosul, hogy a művész már nem lehet jelen a tárlat megnyitásán. Konok a geometrikus absztrakció doyenje volt, a hazai és a nemzetközi szakma elismerésének örvendett. Művészete szorosan kapcsolódik az európai modernizmushoz, a közép- és kelet-európai geometrikus absztrakt és konstruktivista tendenciákhoz. A Molnár Ani Galéria válogatása az európai képzőművészet vonal-esztétikájának hagyományára épülő, Konok által egyénivé tett képi struktúrák bemutatására, a különböző alkotói korszakok összefüggéseinek láttatására vállalkozik – a kiállÍtótér léptékénél fogva a teljesség igénye nélkül – a hatvanas években született kollázsoktól és monotÍpiáktól kezdve egészen az ezredforduló után készült alkotásokig. Az emlékkiállÍtás egyben a Molnár Ani Galéria 60. kiállÍtása, mely december 17-től március 13-ig látogatható.

Az 1959-től a hetvenes évek első feléig tartó alkotói időszakban Konok absztraháló kollázsokat, papÍrmunkákat készÍt. Már ekkor megjelenik a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, melyet 1975-től ténylegesen absztrakt, fokozatosan tisztuló, sÍkra és vonalra, lényeges képi elemekre épülő képszerkezetekben folytat a németsvájci művészet, a zürichi konkrétok és az École de Paris geometrikus absztrakciójának hagyományára támaszkodva. Konok motÍvumkészletét folyamatosan variálja, kompozÍcióit több változatban festi meg. A graphidionnak nevezett képtÍpus alapja a természetben
alig fellelhető, az emberi tevékenységhez kapcsolódó vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. Olyannyira, hogy ezekhez a sémákhoz még a kétezres évek környékén is visszatér (Zöldes graphidion, 2008). A kÍsérletező eljárás, a formák viszonyainak tapasztalati úton való feltárása, motÍvum- és kompozÍcióvariánsok a későbbi alkotói periódusban is jellemzők.

KONOK Tamás: Signe, 1999/1, akril, vászon, 150x110cm / Fotó: Szerencsés Gábor, A Molnár Ani Galéria jóvoltából

A gondolati tartalom a folyamatszerűséget sejtető el- és kimozdulásokon, egyensúlyi helyzeteken, de főleg diszpozÍciók megjelenÍtésein keresztül érzékelhetők ebben az időszakban (Sárga akcentus, 1980). A képi elemek nem a szimmetria és ismétlődő ritmus alapján szerveződnek, hanem a „motÍvumkoncentráció” határozza meg azokat: egy fő motÍvumot, sokszor még tárgyi asszociációkat keltő, és Így a figurativitás és absztrakció
határán álló alakzatot emel ki a művész (Extension, 1975). Konok a nyolcvanas évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak. Képeinek alkotóelemei közé jelrendszerek, főként az Írás kerül bele a megnyitott tér és mozgások érzékeltetésével összekapcsolódva. Ezen időszakban sem mond le a motÍvum- és kompozÍcióvariánsokról, azokat kis- és nagy léptékben,
grafikai és festészeti technikákkal egyaránt megvalósÍtja (Vert, Hebron, 2011). A kiállÍtáson a téri vizsgálódásokat, a horizontálisan tagolt piramismotÍvum variációit kis méretben, kartonmunkákon, az ún. „mikroludiumokon” keresztül mutatja be a galéria.

KONOK Tamás: Csonka piramis, 2012/8, akril, vászon, 100x100cm / Fotó: Szerencsés Gábor, A Molnár Ani Galéria jóvoltából

Az életmű egészét tekintve érvényes Konok Tamás művészetében az, hogy az absztrakció nyelvén belül maradva a létezés, egzisztencia témakörébe utalja alkotásait és kiemelt figyelmet szentel a vonal és tér, jelrendszerek és vizuális toposzok együttes vizsgálatára. Konok Tamás 1930. január 9-én született és 2020. november 20-án hunyt el Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanÍtványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktÍv volt, majd Budapesten élt és dolgozott. Első önálló kiállÍtását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállÍtásra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállÍtáson J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. 1970-től évente Zürichbe utazott és a Galerie Schlégllel működött együtt, több Ízben állÍtott ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszÍnen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen) volt egyéni kiállÍtása, reptrospektÍv tárlatot a Ludwig Múzeumban (1995) és az Ernst Múzeumban (2006) rendeztek. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a
hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg.

A galéria látogatása során az egészségügyi helyzetre való tekintettel maszk viselése kötelező. A kiállítótérben egyszerre maximum 10 fő tartózkodhat, ezért a nyitónapokra (december 17. és 18.) ezen a felületen kell regisztrálni.  Regisztráció

Kurátor: Boros Lili művészettörténész
Arculat: Lázár Eszter

Kiemelt kép forrása: konok.hu

Szólj hozzá!