A különféle tudományterületek eltérő módon határozzák meg a különböző generációkat. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a manapság sokat emlegetett Z generáció viszonyulását a médiához, divathoz, esztétikához, szexualitáshoz, példaképekhez!
A generációk között nehéz éles határvonalat húzni, de általánosan elmondható, hogy a társadalmat nagyjából 15-20 éves időszakaszokra osztják és a generációváltást a technológia fejlődéséhez kötik. A generációs marketing az 1920 és 1939 között születetteket veteránoknak hívja, ezt követik a Baby boom-korszak szülöttei (akiket a Z generáció előszeretettel címkéz „boomereknek”), ide tartoznak az 1940 és 1959 között születettek. Az X generációba soroljuk az 1960, az Y generációba pedig az 1984 után születetteket. Ezen felosztás szerint Z generációnak hívjuk az 1995 és 2009-es születésűeket. (A Z generációt majd a legfiatalabb generáció követi, amit alpha generációnak neveztek el.)
A Z generáció és a média
A Z generáció az első olyan generáció, amelyiknek a fiatalkori fejlődése már nem elválasztható az információs technológia mindennapos jelenlététől, és ennek megfelelően a médiához fűződő viszonya teljesen eltér az előző generációktól. A korábbi generációk médiafogyasztási szokása többnyire egy befogadó álláspont. A szüleink a TV előtt tágra nyílt szemekkel csodálhatták a mozi- és filmcsillagokat, aztán óriásplakátok és több méter magas hirdető táblák magasodtak feléjük, amiken nagyban hirdették a legújabb szépségideált, majd glossy magazinok illatosított oldalain ismerhették meg a legújabb trendeket. Az Y generáció fiatalkorában kezdett fokozatosan megjelenni az informatika a mobiltelefonok térnyerésével, a számítógépes játékok, később a Facebook megjelenésével, de ez az utolsó generáció, aminek gyermekkora még viszonylagos érintetlenségben zajlott az informatika, a virtuális valóság behatásaitól.
A Z generáció gyermekkora már nem érintetlen. Ez a generáció már olyan háztartásokban nő fel, amelyekben a mobiltelefon és a számítógép ugyanúgy a ház szükségszerű tartozéka, mint a hűtőgép vagy a mosógép. A Z generáció korai fejlődési szakaszában jelennek meg az online közösségi terek, a Facebook, a Youtube és az Instagram, amihez az informatikával már eleve együtt felnővő Z generáció nagyon gyorsan alkalmazkodik, és észrevétlenül sajátítja el azoknak a működését. Az ő médiafogyasztásuk már nem csak befogadó, ők már olyan médiaközösségeket élnek meg, amiknek ők maguk ugyanolyan szerves részei, mint a média egyéb szereplői. A közösségi oldalak, a számítógépes játékok segítségével az online valóságból kihasítanak maguknak egy szeletet, amit a saját képükre alakítanak. Ennek köszönhetően saját platformot, az önkifejezésükre alkalmas saját teret hoznak létre. Így a Z generáció már nem csupán a média fogyasztója, hanem a fogyasztásával egyidejűleg annak elengedhetetlen része és formáló ereje.
A Z generáció és a divat
Ezzel a formáló erővel és önkifejező igénnyel viszonyulnak a divat világához is. Hasna Kourda a „save your wardrobe” applikáció megteremtője is erről az újfajta viszonyulásról számol be. (A save your wardrobe egy digitális gardróbrendező applikáció, ahova képek formájában feltöltheted a meglévő ruhatárad alapdarapjait, így egy átfogó képet alkotva a ruhatáradról azokat rendszerezheted, új inspirációkat gyűjthetsz, új trendeket követhetsz, új darabokat vásárolhatsz, a régi ruháidat pedig átalakíthatod, eladhatod vagy újrahasznosíthatod a save your wardrobe közösségi terének köszönhetően.)
Hasna Kourda elmondása szerint míg az X és Y generáció a ruhatáráról készült képeinek feltöltése után egyből az applikáció praktikus funkcióit igyekszik kihasználni, addig a Z generációnak láthatóan fontos, hogy a gardróbjáról készült képek feltöltésével egyidejűleg létrehozza az online térben a rá jellemző hangulatot, stílust. Ez a generáció sokkal több figyelmet és energiát szentel annak, hogy a digitális térben otthagyja a lábnyomát és kialakítsa a saját online avatárját. Mintha az online térben kialakított kép a személyiségük elengedhetetlen része lenne.
A divathoz kapcsolódó fogyasztási szokásaik is megváltoznak. Míg az Y generáció fogyasztási szokásait a fast fashion hihetetlen gyorsasággal és korlátlan mennyiséggel próbálta elkényeztetni – például a Zara üzletlánc egy kéthetente frissülő árukészlettel –, egy olyan vásárlói igényt kielégítve, mely ahhoz van szokva, hogy mindent azonnal és bárhonnan megkap, addig a Z generáció fogyasztási elvárásaiban a mennyiségi elvárást felváltja a minőség iránti igény és ezzel együtt felértékelődik az idő szerepe.
A Z-k sokkal inkább vevők az egyedi, minőségi, tervezői darabokra. Sokkal tudatosabban vásárolnak. Szívesen töltenek el azzal időt, hogy a tervezők munkásságát megismerjék, hogy tanulmányozzák a brandek társadalmi felelősségvállalását, hogy kigondolják, milyen darabok hiányoznak a ruhatárukból, és izgalommal tölti el őket, hogy ezeknek a daraboknak a megszerzése akár heteken vagy hónapokon át tartó várakozással is párosulhat. A várakozással eltöltött idő csak növeli a termék exkluzivitásának élményét.
Nem véletlen, hogy népszerűvé vállnak a limitált példányszámban kapható kapszulakollekciók és az eseti kollaborációk a streetwear és a luxusmárkák tervezői között.
A Z generáció esztétikája
Aki meg szeretné érteni a Z generáció divatesztétikáját, az nehéz helyzetben találja magát. Kevésbé trendkövetők, mint elődeik. Az öltözködésükben éppúgy, ahogy a virtuális térben, próbálnak mindent magukra, a személyiségükre szabni, átalakítani és egyedivé tenni. A Youtube-on található The Unknown Vlogs csatornát nézve azonban átfogó képet kaphatunk ennek a generációnak az öltözködési szokásairól és felfigyelhetünk bizonyos egyezésekre. Kofi McCalla, a csatorna készítője London különböző kerületeit járva a járókelők öltözékeinek bemutatásával szemlélteti a londoni divatot. A fiatalokra jellemző, hogy a megszokott női, illetve férfi öltözködési stílusjegyek határai elmosódnak ruházatukban, és hogy a nők kevésbé törekednek arra, hogy a tradicionálisan szexinek tulajdonított képnek megfeleljenek.
A divatblogban megmutatott fiatalok többsége meglepően tájékozott az általa viselt márkákat illetően, és megfigyelhető, hogy egyes brandek, mint például a Raf Simons, Rick Owens, a Margiela, a Prada vagy éppen a Yeezy különös népszerűségre tettek szert ebben a korosztályban. Hogy miért pont ezek a márkák örvendenek ekkora népszerűségnek, az egyáltalán nem véletlen. Raf Simons márkája erőteljesen építkezik a punk szubkultúrából, a meg nem értettség és a különcség érzéséből, amiben a fiatal korosztály magára ismerhet, Rick Owens hasonlóképpen bőségesen merít a rock és a punk világából, míg a Prada esztétikáját áthatja az ugly chic, azaz a hagyományosan csúnyának tartott elemek újraértelmezése és trenddé alkotása, amivel Miuccia Prada bravúrosan játszik évek óta, finoman feszegetve a divat határait. Tulajdonképpen Kanye ugyanezt tette a Yeezy-vel, amikor felkapott egy hagyományosan nem menőnek értelmezett darabot, a dad sneakerst és trenddé tette azt. A meg nem értettség megjelenítésével, a hagyományosan nem szépnek vagy nem menőnek tartott elemek újradefiniálásával könnyen azonosulni tud a Z generáció korosztálya. (Bár Kanye-t manapság sokkal másabb dolgok foglalkoztatják.)
A Z generációt formáló hatások és alapeszményük
A világ egészét tekintve a Z generáció öltözködési szokásai azokban az országokban különülnek el markánsabban a többi generációétól, ahol a sajtó- és szólásszabadság, illetve az internethez való hozzáférés biztosítva van. A magyar utcákat járva csak elvétve figyelhetünk fel ennek a generációnak a jellemző stílusjegyeire, de Nyugat-Európában, illetve Amerikában, ahol általánosságban elmondható, hogy a trendekre és a divatra sokkal érzékenyebb és hamarabb reagáló tömegek élnek, ez a különbség sokkal szembeötlőbb.
Ez az a generáció, amelyik a szeptember 11-i terrortámadások, a megsokszorozódó iskolai lövöldözések élményével nő fel Amerikában, a terrortámadások Nyugat-Európában is fokozzák az általános veszélyérzetet, és világszerte kénytelenek vagyunk szembenézni a globális felmelegedés és a klímaválság valós problémájával olyan személyiségek nyomvonalán haladva, mint például Greta Thunberg. Ez a generáció tehát fokozottabb veszélyérzettel kényszerül felnőni, mint az Y generáció. Ennek következtében az élet felértékelődik a szemükben, és vele együtt az önelfogadás és az önkifejezés válik kiemelkedően fontossá.
– Teljes életet szeretnék élni, meg akarom élni a saját érzéseimet, és ki szeretném fejezni magam anélkül, hogy mások elvárásainak vagy bármilyen sztereotípiának megfeleljek. Fogadj el úgy, ahogy vagyok, annak, aki éppen az adott pillanatban lenni akarok. – Ez a Z generáció alapideája.
A szexualitáshoz fűződő viszonyuk is ezt a fajta elfogadást és szabadságérzetet tükrözi. A lényeg, hogy szabadon élhessék meg a vágyaikat, a szexuális irányultságukat anélkül, hogy mások elvárásainak megfeleljenek.
A divat, ami természetéből fakadóan mindig a megújulásról szól, érzékenyen reagál ezekre a változásokra, és válaszként megjelennek a gender fluid és gender neutral kollekciók. A divat történetét megfigyelve mindig újítóan hatott, amikor a hagyományosan női öltözködésbe átemeltek férfias, maszkulin elemeket. Tulajdonképpen így reformálta meg a divatot Coco Chanel a 20. század elején, amikor a nőket megszabadította a kényelmetlen fűzőktől és abroncsos szoknyáktól, továbbá a férfi öltözködésből erősen inspirálódva kényelmesebb és praktikusabb női viseletet álmodott meg nekik. Az androgün stílusjegyek mindig is fellelhetőek voltak a mindenkori divattrendekben, de ezek inkább a nemek elfedéséről szóltak. Uniszexnek pedig azokat a ruhákat tekintettük, amik a női öltözködés és a férfi öltözködés közös halmazában egyaránt szerepeltek, tehát olyan darabok, amiket a nő és a férfi egyaránt felvehet úgy, hogy még mindkettő megmarad a hagyományosan női vagy férfi szerepében. A gender neutral kollekciók azonban olyanoknak szólnak, akik nem akarnak elköteleződni a hagyományosan női vagy férfi identitás mellett. Marc Jacobs 2020-ban kiadott Heaven kollekciója már olyan férfiaknak is szól és olyan férfiakból inspirálódik, akik nőnek akarnak látszani és olyan nőknek, akik férfiaknak.
A Z generáció törekvéseiben azonban én nem csak azt az igyekvést látom, hogy egy új generáció feszegeti a korábbi generációk által megszabott társadalmi normák határait, hogy mik azok a szerepek, amiket a társadalom még elfogadhatónak tart és mik azok, amiket már nem. Hanem az a vágy is felfedezhető bennük, hogy úgy élhessék az életüket, hogy akár soha ne köteleződjenek el semmilyen szerep mellett. Hogy szabadon váltogathassák a megélt szerepeiket az aktuális vágyaik szerint, mint az instagramon az online filtereket és ezt a szerepváltozást ne kérje rajtuk számon senki.
A vágyak elfogadása és korlátlanság megélése mellett ugyanolyan fontossá válik az önmegvalósítás igénye. Az előző generációkkal ellentétben ennek a generációnak már fiatalkorban számos platformot nyújt az online tér az önkifejezésre, így megerősödnek a Z generációnak a hangjai. Már nem kell felfedezettnek lenni a zene- vagy médiaipar által, elég egy Instagram vagy Youtube account ahhoz, hogy valaki akár világhírre tehessen szert.
Billie Eilish: a Z generáció hangja és példaképe
Vagy elég egy a Soundcloudra feltöltött saját szerzésű dal! Ahogy ez a 13 éves Billie Eilish esetében történt, aki az Ocean Eyes című dalát feltöltve szerzett előszőr ismertséget, amit rövidesen a világhír követett. Billie Eilish minden ízében a Z generáció hangja. Tizenévesen kezdi írni dalait a bátyja segítségével, amiket maguk hangszerelnek és maguk rögzítenek a szüleik családi házában.
Ha Billie Eilish ikonikussá vált kinézetét szemügyre vesszük, neon hajtövekkel és koromfekete hajvégekkel, bő nadrágjaival és laza pólóival egy olyan fiatal lányt látunk, akinek a megjelenése elsősorban az önkifejezésről szól. Egyedi megjelenése mindazoknak a stílusjegyeknek a keveredéséből jön létre, amik az érdeklődési területeit képezik. A high fashion keveredik a hip-hop, a goth és a skater kultúra stílusjegyeivel, de felfedezhetünk benne utalásokat a képregény és a manga világára is. Billie Eilish a karrierje kezdete óta szimbólumává vált azoknak a fiatal nőknek, akik inkább a saját maguk kifejezésére törekednek, minthogy megfeleljenek a szépségipar által beléjük sulykolt elvárásoknak vagy akár a férfi szemeknek. A body hair mozgalom képviselőjévé válik az Instagramon, amivel népszerűsíti, hogy a nők fogadjak el és vállalják a testszőrzetüket.
A különböző stílusjegyek szokatlan ötvözésével egyedi stílust hoz létre, ami disszonanciát szül azzal, hogy nem felel meg az esztétikai normáknak. Ez a fajta belülről fakadó, saját érzésvilágból építkezés – ami a megjelenésében zavarodottság vagy egyfajta kívülállóság érzetét kelti – teszi lehetővé azt, hogy zenéjében valami egészen egyedit és őszintét hozzon létre.
A beilleszkedéssel vagy a népszerűség kérdésével küzdő fiatalok éveken át merítenek erőt a szupersztárból, aki töretlen népszerűsége ellenére láthatóan nem próbál meg besorolni a Miley Cyrus féle női popsztár kategóriába, amit leginkább a fehérneműben való rendszeres beterpesztés fémjelez.
Az éveken át bő nadrágokban és bő pólókban koncertező Billie Eilishról kialakított kép határozott fordulatot vesz, amikor az énekes Alexander McQueen fűzőben, combharisnyában és szőkére festett, ondolált hajjal debütál a British Vogue júniusi címlapján.
Azt gondolhatnánk, hogy a hirtelen alakváltás csalódottságot okoz Z generációs követőiben, akiknek Billie pont azért volt eddig példakép, mert nem hódolt be az agyon szexualizált női mintaképnek. De nem így van. A Vogue címlap rekordidő alatt éri el az egymillió lájkot az instagramon. Az alakváltás mögötti rejlő üzenet ugyanis a legmélyebb Z generációs üzenet. “It’s all about what makes you feel good… Do whatever you want whenever you want. Fuck everything else.” (Az egésznek az a lényege, hogy jól érezd magad. Csináld azt, amit szeretnél, amikor szeretnéd. Ne törődj semmi mással.)
Az az érzésünk, hogy Billie Eilish stílusváltását nem a szórakoztatóipar nyomása kényszerítette ki, hanem a belső vágya, hogy szeretné innentől máshogy kifejezni a nőiességet. És ettől válik fűzőben és combharisnyában is ugyanúgy hiteles művésszé, mint deszkásgatyában. Tulajdonképpen, ha a Z generáció identitáshoz és a szexualitáshoz való viszonyát vizsgáljuk, felmerülhet bennünk, hogy a Z generáció tökéletes ideálja egy Billie Eilish-t már évtizedekkel megelőző másik előadóművész: David Bowie.
A Z generáció lelki fejlődése
Annak ellenére, hogy az online platformok szinte korlátlan teret biztosítanak ennek a generációnak az önkifejezésre és talán még sosem volt ilyen szabad viszonyulásuk a szexualitás különböző megnyilvánulási formáihoz, a kutatások azt bizonyítják, hogy ennek a generációnak a nemi aktivitása mégis alulmarad az előző generációkhoz viszonyítva. Ha megvizsgáljuk az információs technológia lelki hatásait erre a generációra, megérthetjük, mi rejlik az alacsonyabb számok mögött.
Tari Annamária az Y generáció és a Z generáció könyvek szerzője komoly problémákat vet fel az interneten szocializálódott fiatalok érzelmi és lelki fejlődésével kapcsolatban. Felnő egy olyan generáció, amelyik hozzászokik ahhoz az internetes környezethez, ahol az igényei és a szükségletei egy kattintással kielégíthetőek. Ha valami nem válik be, akkor azonnal kitörölhető, lecserélhető vagy upgrade-elhető. A fiatalok több tízezer percnyi zenét és filmet hordoznak az okostelefonjaikon, az ingereik állandóan foglalkoztatva, stimulálva vannak. Ennek a generációnak az életéből már kikopnak az „üresjáratok”, a semmivel eltöltött unalmas percek, amik arra szolgálnának, hogy az ember egyedül maradjon a belső érzéseivel, megismerhesse és átélje azokat. Az unatkozással és ábrándozással eltöltött idő nagyon lényeges a lelki fejlődés szempontjából, mert míg az online világban az információ feldolgozása másodpercek töredéke alatt végbemehet, az embernek időre van szüksége az érzései feldolgozásához.
Egyre nehezebben igazodnak ki a saját érzéseiken, élményeiket pedig előbb megosztják egymással, minthogy valóban átélnék őket. Az élmény valódi átélése helyett az interneten megosztott élményre kapott visszajelzésekre terelődik a hangsúly, ami erősíti nárcisztikus énképüket. A social médiának köszönhetően állandóan kapcsolatban maradhatnak egymással, így nem tapasztalják meg az egyedüllétet és megnövekszik bennük a szeparációs szorongás. Az azonnali információ és kíváncsiságigény kielégítésére optimalizált oldalakhoz képest egyre nehezebben tolerálják az élet kiszámíthatatlanságát és irányíthatatlanságát.
Az internetet elárasztó pornónak köszönhetően hozzászoknak a szexuális vágyaik gyors és azonnali kielégüléséhez, csak éppen a két ember közötti valódi szexualitáshoz vezető utat nem ismerik meg – állapítja meg Almási Kitti a Jövőkép Egyesület által szervezett, Kikapcsolt férfiak című előadásán. Miközben egyre inkább kitolódik az ingerküszöbük a pornográf tartalmak fogyasztása miatt, egyre kevésbé tudnak mit kezdeni a valódi érintkezéssel, a valódi kapcsolódással járó szorongásokkal. Mivel vágyaikat az internet segítségével biztonságos és kényelmes környezetben, maguk felvállalása nélkül kiélhetik, megnő bennük a szorongás azoktól a kellemetlen és cikis helyzetektől, amik egy valódi ismerkedés kezdeti szakaszát kikövezik. A társas szituációktól egyre inkább idegenkedő korosztályban egyre többen nem tudnak mit kezdeni egy másik ember valós igényeivel és egyre többen bátortalanodnak el az ismerkedéstől.
Úgy tűnik, hogy két világ határára érkeztünk. A social média bizonyos értelemben közelebb hozott minket egymáshoz. Megerősödtek az eddig marginálisabb helyzetben lévő, nehezebben érvényre jutó hangok, és közelebb kerültek hozzánk a mindennapi életünktől távollevő kultúrák. Az online világban szocializálódók tesztelgetik a valóság határait és a való világban is viszont akarják látni azt a rugalmasságot, azt a formálhatóságot, és azt az autoriter szerepet, amihez az online világban hozzászoktak, és ez az új hozzáállás rengeteg innovációhoz és fejlődéshez vezet. Ugyanakkor az online tartalmakat rendszeresen fogyasztók között egyre többen veszítik el kapcsolatukat a saját érzéseikkel, nehezebb számukra az emberi kapcsolatok értelmezése és sokan megfutamodnak egy igazi érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakításának kihívásaitól.
A legfiatalabb generáció gyermeki vehemenciával csap le az online világ lehetőségeire és az online világ jellemzői éppúgy beépülnek a személyiségfejlődésébe, ahogy az élet törvényszerűségei. Nehéz helyzetben vannak, mert az informatika világában nincs ki útmutatást adjon nekik, nincsenek szülőszerepek, hiszen az idősebb generációk hozzájuk képest meg inkább elveszettek.
Azt hiszem, bármelyik generációról is van szó, a gyermekkor legnagyobb kihívása mindig az, hogy elfogadjuk az élet természetével járó határokat, meghaladjuk a gyermeki látásmódot – hogy minden belőlem származik és hozzám vezethető vissza –. A szülők, illetve a szociális környezet felelőssége lesz elfogadtatni a gyerekkel ezeket a határokat. Az a gyermek válik lelkileg egészséges felnőtté, aki ügyesen integrálja a személyiségébe az élet törvényszerűségeit és határait, megtalálja a helyét a társai között úgy, hogy a velük való kapcsolódásban megéli a saját és társas vágyait. A legújabb generáció azért van nagyon nehéz helyzetben, mert míg az online világ lehetőségei korlátlannak tűnnek, az élet lehetőségei korántsem azok. Nemcsak a gyermekkor, de a felnőtt lét talán legnehezebb, örök feladványa is ez. A való élet az online valósággal ellentétben tele van megkerülhetetlen határokkal: kiszabott határa van a földön eltölthető időnknek és végesek a fizikai világunk, az energiakészleteink, a biológiai lehetőségeink határai. De a személyiségünknek és a lelkünknek is vannak megkerülhetetlen határai. És bár az információs technológia átszőheti a mindennapjainkat, mégis akkor lehet az életünk teljes, ha sikerül úgy élnünk, hogy ezekről a határokról nem feledkezünk meg soha.
Szerző: Bödecs Anna, kiemelt kép: Max Kegfire/iStock