A 2023-as Barbie-film körüli láz nemcsak rózsaszín őrülethez vezetett, de rámutatott a játékok által generált túlzott mennyiségű műanyaghulladékra is. Ikonikus filmek és TV műsorok sorra generáltak már újabb és újabb trendeket a játékgyártás terén, amelyek természetesen negatív környezeti hatással is járnak. 

A valódi világban – ami korántsem annyira mókás, mint Barbieland –  Barbie egy műanyag baba, amelyet a Mattel cég dobott piacra 60 évvel ezelőtt. A vállalat évente 58 millió babát értékesít, ami közel 100 baba eladását jelenti percenként, 150 országban. Bár Gerwig Barbie-ja aggodalmaskodhat lejárati ideje miatt, a Mattel által készített Barbie és Ken babák valószínűleg örökké létezni fognak, valahol a szeméttelepeken, hulladéklerakókban hánykolódva.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2014-es jelentése szerint a játékszektor az egyik legtöbb műanyagot előállító és felhasználó iparág. Például egyetlen 182 grammot nyomó Barbie baba mintegy 660 gramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez, ideértve a műanyag előállítását, gyártását és szállítását. Ezek az adatok fontos emlékeztetők arra, hogy a műanyag csak a fosszilis üzemanyagok álarcában jelenik meg (a műanyag 99%-a fosszilis üzemanyagokból készül, mint a frackolt gáz és az olaj), és az életciklusa minden pillanatában hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Miként csökkenthetjük a kibocsátásunkat anélkül, hogy teljes mértékben betiltanánk a műanyag játékokat? Ebben a kihívásban kulcsfontosságú szerep jut mind a játékkészítőknek, mind a kormányoknak.  A játékkészítőknek előnyben kell részesíteniük az alacsony szénlábnyomú anyagokat és ellátási láncokat, valamint gondolniuk kell a könnyű szétszerelhetőségre és minimalizálniuk a csomagolási hulladékot. Az elemmel működő játékokat pedig kerülni kell, így csökkenthető az elektromos hulladék. Néhány márka, mint például a Lego, már átállt a petrokémiai alapú műanyagok használatáról a fenntarthatóbb alternatívák felé, például nádcukor alapú műanyagokra, de az átmenet természetesen időbe telik. Egyes kormányok is támogathatják ezeket az erőfeszítéseket, büntetve a környezetkárosító műanyagok használatát és hatékony visszanyerési és újrahasznosítási rendszereket sürgetve a játékokkal kapcsolatban. Fontos továbbá, hogy a fogyasztók is tudatosabban, mértékletesebben vásároljanak.

A Barbie gyártója, a Mattel, már tett pozitív lépéseket azzal, hogy 2021-ben újrahasznosítási programot indított, amely lehetővé teszi a vásárlók számára régi játékok visszaküldését és újrahasznosítását. 

Bár a műanyag játékok iránti kereslet időnként megnőhet egy-egy film bemutatója miatt, a hosszú távú trendek szerencsére változást mutatnak a műanyag játékok népszerűsége terén. Az idősebb gyermekek inkább a számítógépes játékokat részesítik előnyben, amelyek bár elektromos hulladékot generálnak, hozzájárultak a műanyag játékok iránti kereslet csökkenéséhez. A tudatos szülők és nagyszülők is lehetnek megfontoltabbak, kerülve az olcsó, könnyen törhető játékokat, és inkább tartós, örökíthető, kreatív lehetőségekbe fektetve. A használt játékok is kiváló alternatívát jelentenek, és érdemes olyan egyszerű anyagokból megoldásokat keresni, amelyek újrahasznosíthatók, vagy akár olyan babákat, amelyeket az óceán műanyagjaiból állítottak elő.

A játékfogyasztás fenntartható megközelítésével és a felelős gyakorlatok ösztönzésével csökkenthetjük a műanyaghulladékokat, így a környezetkárosítés mértékét, miközben továbbra is örömet szerzünk a gyerekeknek. A Barbie babákat gyártó Mattel azt a célt tűzte ki magának, hogy 2030-ra 100%-ban újrahasznosított, újrahasznosítható vagy biológiai alapú műanyagot használ játékaikhoz és csomagolásukhoz. Várjuk.

Szerző: Csorba Eszter, kiemelt kép: Canva, forrás: onegreenplanet.org