A méhek nemcsak a méz elkészítésében játszanak szerepet, hanem alapvető fontosságúak az ökoszisztéma működésében is. Május 20-án az egész világon a Méhek világnapját ünnepeljük, hogy felhívjuk a figyelmet ezeknek a csodálatos lényeknek az elengedhetetlen szerepére és a velük kapcsolatos kihívásokra.
A szlovén méhészek útja a ENSZ-ig
A Méhek világnapjának kikiáltása hároméves út volt, amelyben szomszédunk, Szlovénia vezető szerepet vállalt. A Szlovén Méhészeti Szövetség 2014-ben indította el a kezdeményezést a Méhek világnapjának létrehozására, amit röviddel ezután a szlovén kormány is protezsált. 2015 szeptemberében az egyik legnagyobb nemzetközi méhészeti szervezet, az Apimondia is támogatta a kezdeményezést.
Ennek a kezdeményezésnek keretében a Szlovén Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszeripari Minisztérium világkörüli utazásra indult a Méhvilág nevű pavilonnal. A pavilon belső részén egy interaktív kiállítás tárta a látogatók elé a méhek világát kiterjesztett valóság és egyedi audio-szenzoros élmény segítségével. A látogatók hallhatták a méhek zümmögését a kaptárban, érezhették a propolisz illatát, és részt vehettek számos más tevékenységben, mindezt a modern virtuális technológiáját felhasználva.
A kezdeményezésnek akkora sikere lett, hogy az ENSZ Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága is elfogadta a határozatot a Méhek világnapjának kikiáltásáról. 2017. december 20-án a határozatot egyhangúlag támogatta az ENSZ Közgyűlése New Yorkban, ezzel május 20-át hivatalosan a Méhek világnapjává nyilvánították.
Mi lenne velünk méhek nélkül?
Számos tudományosan alátámasztott tény bizonyítja, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Például tudtad, hogy a méhek mintegy 80%-át teszik ki a beporzó rovaroknak, és mintegy 75%-a a világ növényfajainak függ tőlük a beporzásban? Ez azért is fontos, mert a beporzás eredményeként létrejönnek a természetes ökoszisztémákban található növények és állatok közötti kölcsönhatások.
A méhek kulcsfontosságú szerepet játszanak a növények beporzásában. Ahhoz, hogy változatos kínálatot élvezhessünk az élelmiszerek terén, szükségünk van a méhek aktív közreműködésére. A méhek virágról virágra szállva a virágporral megrakott lábukon és testükön terjesztik a virágok hímivarsejtjeit, ezáltal biztosítva a növények megtermékenyítését. Ez az elengedhetetlen folyamat biztosítja az élelmiszertermelés folyamatosságát és az ökológiai egyensúly fenntartását.
Sajnos azonban az éghajlatváltozás, a növényvédőszerek használata, a rovarbetegségek és a paraziták mind-mind veszélyeztetik a méh populációkat. A méhek nélkül jelentősen csökken a beporzás mértéke, ami negatív hatást gyakorolna a növényekre. A beporzás révén tehát a növények virágporral történő megtermékenyítése valósul meg, amely a növények szaporodását és a terméshozamot eredményezi. Ha a méhek nem végeznék munkájukat, sok növény nem lenne képes természetes módon szaporodni és csökkenne a termés mennyisége és minősége. Ez a biodiverzitásra is negatív hatást gyakorolna.
A méhek hiánya továbbá a táplálékláncokra is hatással lenne. A virágpor és a nektár hiánya más rovarok, madarak és állatok számára is jelentős táplálékhiányt eredményezne. Ez kihatna a vadon élő állatpopulációkra és az ökológiai egyensúlyra is. A méhek nélkül sok növényfaj, köztük olyan alapvető élelmiszernövények, mint a gyümölcsfák, zöldségek és diófélék, alig hoznának termést. Ez élelmiszerhiányhoz vezetne, ami magasabb árakat és élelmiszer ellátási problémákat eredményezne.
Mindezek tükrében a méhek védelme és megőrzése kiemelkedően fontos az emberiség és a környezet egészsége szempontjából.
Mit tehetünk mi?
Mit tehetünk tehát, hogy segítsük a méheket és megőrizzük ezt a nagyon fontos fajt? Első lépésként támogathatjuk a helyi méhészeti tevékenységet, vásároljunk mézet és méhészeti termékeket a helyi gazdáktól, ezáltal segítve a méhészeket és a fenntartható méhészeti gyakorlatokat! Továbbá, ültessünk méheket vonzó növényeket kertünkbe vagy balkonunkra (például: levendulát, pipacsot, gyöngyvirágot vagy szegfűszeget). Ezáltal biztosíthatjuk a táplálékforrásokat és támogathatjuk a helyi méhpopulációkat.
A méhek védelme mindenki közös ügye. A kormányoknak és döntéshozóknak indítványozniuk kell a méhek védelmére irányuló intézkedéseket és programokat, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat! Fontos, hogy a társadalom egésze is tudatában legyen a méhek védelmének fontosságával, és tegyen tudatos lépéseket a méhbarát környezet kialakítása érdekében.
Az idei Méhek világnapján áldozzunk időt arra, hogy átgondoljuk a méhek jelentőségét és a velük kapcsolatos kihívásokat. Tegyünk együtt azért, hogy megóvjuk ezt a különleges fajt és biztosítsuk a természeti egyensúly fenntartását! Mindannyiunk felelőssége, hogy a méhek jövőjét biztosítsuk, hiszen nélkülük szegényebb lenne a világunk.
Helyi Méhészetek Magyarországon
Budapest:
- Csalló Méhészeti Kft. – Budapest XXII. kerület
- Vácz-Honey – Budapest XIV. kerület
Pécs és környéke:
- Gruber Méhészet – Pécs
- Székely Méhészet – Nagykozár
Debrecen és környéke:
- Kovács Méhészet – Debrecen
- Molnár Méhészet – Tiszavasvári
Győr és környéke:
- Nyulászi Méhészet – Győr
- Lányi Méhészet – Pannonhalma
Szeged és környéke:
- Kálmán Méhészet – Szeged
- Cserepka Méhészete – Mórahalom
Balaton környéke:
- Horváth Méhészet – Balatonfüred
- Szőke Méhész – Keszthely
- Bíró Méhészeti Bt. – Vonyarcvashegy
- Juhász Méhészeti Bt. – Siófok
Források:
- Potts, S.G., Biesmeijer, J.C., Kremen, C. et al. Global pollinator declines: trends, impacts and drivers. Trends Ecol Evol 25, 345–353 (2010).
- Michener, C.D. The Bees of the World. Johns Hopkins University Press (2007).
- Giurfa, M., Menzel, R. Cognitive components of insect navigation. Curr Opin Neurobiol 12, 704–707 (2002).
- https://www.europeana.eu/en/blog/busy-as-a-bee
- Potts, S.G., Biesmeijer, J.C., Kremen, C. et al. Global pollinator declines: trends, impacts and drivers. Trends Ecol Evol 25, 345–353 (2010).
- „Méhek védelme és beporzás.” Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
- „Méhek barátai – Növények a méhekért.” Magyar Méhészeti Nemzeti Program, 2018.
- „A méhek fontossága és védelme.” – World Wide Fund for Nature (WWF) Magyarország
- Potts, S.G., et al. „Global pollinator declines: trends, impacts and drivers.” Trends Ecol Evol, 2010, 25(6), 345-353.
Szerző: Csorba Eszter, fotók: Unsplash