2020. április 11-én, a Költészet napján indult útjára a VerShaker nevű irodalmi Youtube-csatorna. Ars poeticája, hogy elvonatkoztatva a szigorúan vett didaktikus megközelítésektől, a versek felszabadító erejével oldja a lírával szembeni távolságtartást, és segítsen abban, hogy megtaláljuk a saját „költészetkoktélunkat”. A különleges irodalmi projektről Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Príma-díjas színművésze, a VerShaker megálmodója mesélt nekünk.

Mi hívta életre a VerShakert, hogyan indult el?

Színészek körében teljesen természetes, hogy egy verset úgy mondunk és úgy olvasunk, hogy közben kicsit kisajátítjuk, saját gondolatunkként, szövegünkként kezeljük. Szerintem csak így lehet igazán megérteni a költészet lényegét, átérezni azt a felszabadító erőt, energiát, amit egy jó vers adni képes. Ezt a módszert szerettem volna megmutatni a szélesebb közönségnek is. No meg persze azt a rengeteg gondolatot, emléket és érzelmet, amit egy színész a versmondásra való készülés során felkavar magában.

Ezek olyan értékes gondolatok, amik többnyire titokban maradnak egy pár pillanat alatt elhangzó versmondás hátterében. Ezért találtam ki a VerShaker versmegfejtő beszélgetések speciális formáját. Az első két évadot a Bethlen Téri Színház előterében vettük fel, intim környezetben, közönség nélkül. Azóta is ezek a beszélgetések alkotják a projekt gerincét. Olyan kollégák hozták el legkedvesebb verseiket és beszélgettek velem, mint például Bálint András, Wunderlich József, Ónodi Eszter, Vecsei H. Miklós, Szilágyi Csenge, Gyabronka József, Mészáros Blanka vagy Földes Eszter – és még sorolhatnám a jobbnál jobb színészeket…

Zoltán Áron (fotó: Orosz Ákos)

Hogyan segít a VerShaker abban, hogy megtaláljuk a saját költészetkoktélunkat”?

Még mielőtt az első beszélgetéseket publikáltam volna, készítettünk egy ArsPoetica című videót, amiben egy turmixot csinálok, és beleturmixolok egy kinyomtatott verset is, Weöres Sándor: NAGYSÁG című költeményét. Ez egy szándékosan brutális gesztus. Szerintem csak ilyen szemtelenül és felszabadultan szabad megközelíteni a költészetet. Pontosabban úgy, ahogy a számunkra legfelszabadítóbb, legotthonosabb.

Egy jó vers azért jó, mert itt és most szól hozzám, és hagyja, hogy a magam módján trancsírozzam-rágjam, kutyuljam össze a saját aktuális érzéseimmel, problémáimmal, vágyaimmal, és egyszer csak ezeken átszűrve mond valami újat, valami nagyon személyeset, valami nagyon speciálisan nekem címzettet.

Weöres az említett versében pont arról ír, hogy egyetlen vágya, hogy a műveit használják és ne szájtátva csodálják. Ez a gondolat mérhetetlenül fontos számomra.

A VerShaker hogyan tesz az említett használatért?

Az online YouTube-premierek és cikksorozatok, játékok, pályázatok mellett tavaly nyár óta offline programokat is tartunk, országszerte rendezünk beszélgetéseket közönség előtt. Várjuk a meghívásokat fesztiválokra, színházakba, kultúrházakba, könyvtárakba vagy iskolákba is. Legutóbb a RUSZT (Ráday Utcai Színházi Találkozó) keretében rendeztünk három Költőbemutató beszélgetést Tóth Réka Ágnessel, Závada Petivel és Bán-Horváth Veronikával. De előtte két héttel Csömörön jártunk, ahol Igó Évával fejtettük meg Nemes Nagy Ágnes Istenről című versét, a kettő között pedig egyedül tartottam stand upot a költészet értelméről, a budapesti Fészek Művészklubban. Ezt a három fajta műsort tudom ajánlani kapásból, de persze minden új ötletre nyitott a projekt.

Az egyik legelvetemültebb műsorunk például a Versmegzenésítés-challenge volt, ahol Orosz Ákos és Tóth Andris kollégáimmal egymástól függetlenül zenésítettük meg ugyanazt a Tóth Árpád-verset, és azzal leptük meg egymást. Elképesztő élmény volt szembesülni azzal, hogy hárman három teljesen különböző módon értelmeztük a Körúti hajnalt. 

Milyen korosztályt szeretnétek megszólítani a programjaitokkal?

Legfőképpen a fiatal felnőtteket, érettségi és egyetem határán, de jöhetnek a fiatalabb gimisek és az idősebbek is (jönnek is).

Mekkora most a projekt közönsége, közössége?

Nem könnyű megítélni, mert nagyon szerteágazó az, ahogy ránk találnak. A YouTube-on átlagosan 2-3 ezer ember néz meg egy videót. Ez üzleti viszonylatban nem túl sok, de a tartalom összetettsége, befogadhatósága szempontjából elég szép.

Nagyon szép visszajelzés, hogy nemrég, amikor önkéntes jelentkezést hirdettünk meg, akkor alig pár hét alatt összegyűlt tizennégy komoly jelentkező (pedig próbacikket is kellett írniuk). Velük most elindítunk egy kis csapatot, akik a későbbi VerShaker cikksorozatok szerzői és offline programok szervezői lesznek.

Kik a VerShaker csapatának tagjai és ki milyen feladatot lát el?

Változó összetételű a csapat, emberek jönnek-mennek, és ez így is van rendjén. A Facebook-oldal szerkesztője, Pifkó Szera, ő majdnem a kezdetektől fogva folyamatosan a produkcióval tart. Egyébként újságíró, könyvtáros és blogger, a Színházi 10 perc blog szerkesztője, és idén végez színháztudomány mesterszakon. Azt a rengeteg cikket, ami eddig a VerShakeren megjelent és magát a VerShaker Blogot is neki köszönhetjük.

A stáb tagjai is változnak, először a Kodolányi János Egyetem diákjaival forgattunk, majd a Carrot média srácaival és Andella Mirtill filmrendezővel kezdtem dolgozni, nagyon sokat köszönhetek nekik, legfőképpen azt, hogy gyakorlatilag nulla pénzből állt föl ez az egész projekt, és meglehetősen magas minőségben.

De meg kell, hogy említsem Lakatos Petit is, aki az arculatunkat és a második intrót készítette (az első intrót Doma Szabolccsal csináltuk ketten, vele dolgoztunk a legtöbbet az első évad utómunkáján).

Több zenét írt nekünk Ember Márk és Wunderlich József is, és hát a program lelke, hogy minden vendég egy kicsit tiszteletbeli VerShaker-csapattaggá válik. Igyekszem velük tartani a kapcsolatot, volt, hogy közösen hirdettünk örökbefogadási programot”, ahol minden volt vendég készséggel felajánlotta, hogy válaszol a támogatók extra kérdéseire. És nem utolsó sorban vissza-vissza térnek a régi vendégek egy-egy új verssel.

Závada Péter költővel és Hajduk Károly színművésszel a Kettőspont Színházban

Már elkészült a VerShaker első független filmes produkciója is. Mesélnél róla?

Tavaly a reSTART Feszt keretében vettünk fel műsorokat a Ráday utca színházaiban. Ebben az utcában működik a MáSzínház is, ahol értelmileg fogyatékos és tipikus fejlődésű gyerekek és felnőttek, önkéntes segítők és színházi szakemberek dolgoznak együtt.

Hamar kiderült, hogy Stark Ádám autizmus spektrum zavarral élőként az, aki magasan kiemelkedik versmondásának erejével a többi résztvevő közül. Egy hosszú párbeszéd indult el, először Bakonyvári L. Ágnes foglalkozásvezető és köztem, majd Stark Judit, Ádám édesanyja és köztem, és szép lassan körvonalazódott, hogy ezt a csodát, ahogyan Judit és Ádám együtt készül a versmondásra, egy kisfilm keretében fogjuk tudni a legjobban bemutatni. Judit ugyanis kidolgozott egy módszert, hogy lerajzolja a költői képeket, gondolatokat, és így segít Ádámnak megérteni és memorizálni őket.

Ez az autisták számára egy jól működő módszer, és nem utolsó sorban Ádám számára különlegesen az, aki kiválóan rajzol, és a képzőművészeten keresztül közelíti meg sokszor a zenét, a költészetet is. Ismeri az ország összes József Attila szobrát, és sok portrét készített ő maga is a költőről (meg persze másokról is). 

Visky Ábelt kértem fel rendezőnek, és az ő állandó partnerét, Kürti István operatőrt. Tudtam, hogy ők ketten különös érzékenységgel fognak tudni bemutatni egy ilyen témát. Ábel természetesen egy József Attila verset választott, és azt kértük Ádámtól, hogy mondja el kamera előtt is, és Judittól, hogy engedje rögzítenünk, ahogy felkészülnek. Az így készült kisfilm végső vágatát a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál keretében mutattuk be, és november 14-étől az ő honlapjukon lehet megnézni.

Milyen feladatok elé néztek még az elkövetkező időszakban?

Most egy kicsit csendesebb időszak következik, ugyanis a negyedik évad utómunkáit kezdjük el Andella Mirtillel, amihez nyár óta halmozzuk már a nyersanyagokat. Decembertől fogjuk szép sorban megjelentetni a videókat a YouTube-csatornán. Közben pedig elkezdjük az együttműködést az új önkéntesekkel, akik szépen sorban debütálnak majd a blogon. És persze várjuk a további meghívásokat, hogy hová mehetünk élő műsort tartani!

Spilák Lajos színész-zenésszel, Tóth Réka Ágnes dramaturg költőnővel és Pallagi Melitta színművésszel a Stúdió K színházban

Van esetleg legkedvesebb emléked, élményed a VerShakerrel kapcsolatban? 

Az egyik legkomolyabb visszajelzést Veszprémben, a Holtszezon Irodalmi Fesztiválon kaptam. Egy kisebb balatonparti településről érkezett egy néző, aki elmesélte, hogy súlyos lelki problémákkal küzd, de a nehezebb pillanatokon is túl tudja segíteni, ha megnéz egy VerShaker epizódot. 

Legutóbb pedig egy kézzel varrott-ragasztott könyvet kaptam, amibe az első két évad összes vendége valamint a verset író költők arcképe van kézzel megfestve, mellettük az elhangzó versekkel. Ezek olyan visszajelzések, amik egyértelműen arról beszélnek, hogy volt értelme végig küzdeni magunkat a VerShaker mögött álló rögös úton.

Te miért ajánlanád a VerShakert?

Végtelenül lélekölő, ahogy rohanunk a hétköznapjainkban, és amilyen tartalmakkal bombáznak minket úton-útfélen. A VerShaker egy szívet melengető kis sziget, ahol megpihenhet az ember, és szellemi-lelki muníciót kaphat a küzdelmeihez.

Szerző: Mihucza Niki, kiemelt kép: Fesztbaum Béla

Previous
Next