Munka miatt jártam már Délkelet-Ázsiában, akkor Kuala Lumpurban tölthettem el egy hetet, de az az utazás inkább a munkáról szólt, noha így is volt lehetőségem megízlelni a jellegzetes ázsiai miliőt, ami persze egyből magával ragadott. Igen, ahogy az lenni szokott, megígértem magamnak, hogy egyszer ide még visszatérek. Nem sokkal később szerencsésen alakult a helyzet, hiszen nyáron lecsaphattam a szingapúri repjegyekre a Qatar Airways-nél, onnantól pedig már nem volt visszaút. (Hallgasd meg a Szingapúrról szóló podcastet, ha nincs kedved olvasni, ide kattintva.)

Novena negyedben foglaltam szállást, ami kb. 500 méterre volt a legközelebbi metró állomástól. Egy igazi kis trópusi paradicsomi helyszín volt, nagy erkéllyel, medencével éstetőterasszal, a 2019-es viszonyokhoz képest jó ár-érték arányban. (ST Residences Novena néven találjátok meg a Bookingon). Az előkészületek során letöltöttem a metró (MRT) applikációt, GetYourGuide-on és Klookon megvettem előre néhány skip the line”-jegyet, kötöttem utasbiztosítást és elővettem a lehető leglengébb ruháimat, majd másodmagammal neki indultam az 1965-ös függetlenedése óta elképesztő iramban fejlődő törpeállamba.

Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, évi 2400 mm csapadékmennyiséggel. Klasszikus évszakok itt sincsenek, a statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. A monszun novembertől januárig tart, ekkor a magas páratartalommal kell számolni. Mi szeptemberben jártunk Szingapúrban, párás és napos időjárás volt, eső egyáltalán nem esett. A hivatalos pénznem a szingapúri dollár, nagyjából mindenhol lehet kártyával fizetni, de érdemes készpénzt is magunknál tartani. 

ST Residences Novena
Felfedezés és elmerülés

Rendkívül tiszta, barátságos és ha ügyes vagy, akkor igen is költséghatékony – néhány tétel Szingapúrról, mely már az első pár órában bizonyítást nyert. Hiába a világ egyik legdrágább városában (városállamában) vagyunk, Szingapúrban bizony szinte annyiért lakhatunk jól vagy taxizhatunk, mint Budapesten – így volt ez 2019-ben és hellyel-közzel így van ez napjainkban is. Nyilván költségesebb helyek is vannak, a szállások és a lakhatás elég drágák, na és persze a luxusvásárlók is kiélhetik magukat itt, de a lényeg, hogy Szingapúrban az is jól járhat, aki nem több ezer dollárral érkezett ide.

Bármerre járunk, kiderülhet számunkra, hogy a városvezetés azt szeretné, ha mindenki boldog lenne: a szingapúriak, az expatok és a turisták is. Minden eszközt bevetve azon vannak, hogy aki itt él vagy idelátogat, elégedett legyen, vagy legalábbis ezt a látszatot keltse. Szingapúrban azért élnek furcsa törvények, például 1992-ben betiltották a rágógumi importját és árusítását a város tisztaságának megőrzése miatt. Továbbá Illegális meztelenül járni otthon, közszeméremsértésnek minősül, valamint a nyilvános WC használat utáni öblítésének elmulasztása büntetendő szabálysértés. Ezekkel nem tudunk mit kezdeni, be kell őket tartani, ha nem akarunk súlyos összegű bírságokat fizetni.

A szingapúri botanikus kert az egyik olyan hely, amivel kapcsolatban már itthon is tudtam, hogy imádni fogom. Ez a világ egyetlen olyan trópusi kertje, amely elnyerte a világörökségi rangot, és ez egyben a délkelet-ázsiai városállam egyetlen világörökségi helyszíne. A botanikus kert a nyolcvankét hektáros mérete és a benne élő növények változatossága miatt is lenyűgöző látványosság, turisták és helyiek egyaránt szép számmal látogatják. Elképesztő meleg és párás nap volt, szerencsésen le is égtem aznap, de megérte – imádtam minden percét, az Orchidea Kertet különösen. Szingapúrban eleve nagyon sok a zöld terület, ez a hely szószerint egy urban jungle. A The Shoppes at Marina Bay pláza alkalmas arra, hogy az ember lehűljön és rekreálódjon kicsit (Szingapúrban 15-18 fokosra hűtik a belső helyiségeket), hogy aztán kimenjen fotózni az ArtScience Museum előtti teraszra. Sokkolóan innovatív és jellegzetesen turistaközpontú környezet ez, amit most egyáltalán nem bántunk, hiszen többek közt ez jellemzi magát Szingapúrt is. Kicsivel később jöhetett is az első nagy ámulat: a Marina Bay Sands tetejéről bámultuk sötétedésig a várost, majd a Gardens By The Bay szuperfáit. Ez a látvány talán még azokat is meghatja kicsit, akik nem alélnak el a teátrális, elsőre picit giccsesnek ható turista gegektől. A helyzet az, hogy már a kialakítása, monumentalitása is ámulatba ejt, a szuperfák valódi küldetése pedig csak pont az i-re. De erről majd később.

Singapore Botanic Gardens

Ahogy említettem, a Novena negyedben szálltunk meg, így ideje volt kicsit szétnézni a környéken. Körbejártunk egy nagy plázát is, aminek Velocity a neve, és ahol majdnem minden népcsoportnak, kultúrának van egy saját üzlete vagy étkezdéje. Színes-szagos délelőtt volt, amit Little India még különlegesebb forgataga követett. Rengeteg ember, sokféle illat, színes épületek, gyönyörű templomok fogadtak, tényleg mintha csak Indiában lettünk volna.

Tanúi lehettünk egy érdekes jelenségnek is: az emberek adatforgalmat árulnak, 4-8 GB-os sim-kártyák formájában egymásnak és a turistáknak. A mobilos bizniszt eleve nagyon komolyan veszik, az internet kincs, amit nagy piactereken és 80-100 nm-es utcafronti üzlethelyiségekben értékesítenek. Élénken élnek bennünk ezek a jelenetek, mintha egy minitőzsdén jártunk volna; mikrofonba kiabálnak, adnak-vesznek, igen nagyban folyik a boltolás.

Ahol a művészet és a tudomány találkozik

Végre terítékre kerülhetett az ArtScience Museum. Az ArtScience küldetése az, hogy feltárja, hol találkozik a művészet, a tudomány, a kultúra és a technológia. A Moshe Safdie által tervezett feltűnő lótusz ihletésű épület 21 galériaterületet foglal magába, közel 5000 m2-en. A 2011. februári megnyitás óta nagyszabású tárlatokat tartottak itt, a világ legismertebb művészeinak munkáit is kiállítva; köztük Leonardo da Vinci, Salvador Dalí, Andy Warhol, Vincent Van Gogh és M.C. Escher alkotásait. Ezen felül a tudomány különböző aspektusait is feltárták a művészettel való kapcsolatuk után kutatva, ideértve a részecskefizikát, a paleontológiát, a tengerbiológiát, a kozmológiát és az űrkutatást. Az ArtScience nemzetközi kiállításokat is rendezett a világ híres múzeumaival és galériáival (londoni, New York-i, milánói, tokiói stb. neves intézményekkel) kollaborálva. Következzen most kedvenc időszaki kiállításaimról néhány szó!

Floating Utopias című egy játékos és poetikus tárlat, amely a felfújható tárgyak társadalmi történetét kutatja, megmutatva, hogy az évtizedek során hogyan használták ezeket a művészetben, az építészetben és az aktivizmusban. A Floating Utopias szingapúri művészei Artúr van Balen, Fabiola Bierhoff és Anna Hoetjes, valamint az ArtScience Museum munkatársai voltak. Ezt követően a Future World: Where Art Meets Science csúcstechnológiájú interaktív műalkotásainak futurisztikus világában merültünk el, amelyet a teamLab, a neves interdiszciplináris művészeti kollektíva közreműködésével hoztak létre. Az élvonalbeli digitális installációk gyűjteménye mellett a Solar Sustainability volt még ránk nagy hatással – a tárlat olyan művészek munkáját mutatja be, akik felfújható objekteket használnak az ember és a környezet fenntarthatóbb kapcsolatának támogatására.

Az Art Science-ben
Kultúrák közt

A Merlion Parkban is sétálgattunk persze, ahol meglestük a híres merlion szobrot – tényleg csak lestük, hiszen a tűző nap ellenére rengeteg turista ölelte körbe az oroszlán fejű, haltestű alkotást. Neve egyébként a sellő és az oroszlán szavakból származik. Fraser Brunner tervezte 1964-ben a Szingapúri Idegenforgalmi Bizottság számára, és napjainkra a városállam nemzeti jelképévé vált.

A Downtown felhőkarcolói után a kínai negyed következett. Magával ragadó volt látni a jellegzetes kínai építészet és a modern, urbánus környezet összehangolódását Chinatown főutcájánál, ahol a lenyűgöző Buddha Tooth Relic Temple & Museum is megtalálható, és ahol a nyüzsgő utcai kajáldás, vásáros forgatagban igencsak könnyű elveszni. A történelmi negyedben található Buddha Tooth gazdagon kialakított belső tere, valamint a buddhista művészetet és történelmet bemutató átfogó kiállítása több ezer éves kulturális történeteket mesél el. Az épület maga a Tang-dinasztia építészetének különböző elemeire épül, tervezését a mandala, a buddhista kultúra szimbóluma ihlette, amely magát az univerzumot képviseli.

A kínai negyedben bolyongva…

Ha létezik a városállamnak hipszter negyede, akkor az a szingapúri muszlim negyed lesz, melyet Arab Streetnek hívnak. Az új, menő helyek mellett az Arab Street színes öröksége is tanulmányozható ebben az élénk színű textíliákkal, perzsa szőnyegekkel, mesés illatokkal és aromákkal, színes házakkal, utcai művészeti alkotásokkal, újhullámos kávézókkal és butikokkal körülvett forgatagban.

Szívében a Masjid Sultan mecsettel, melynek története 200 évre nyúlik vissza, az Arab Street valójában nemcsak egy utca, hanem egy kreatív hub – hozzátartoznak olyan ikonikus utcák is, mint a Bussorah Street, a Haji Lanes és a Bali Lane, valamint a Muscat Street is. A szomszédos Kampong Glam elegáns, art déco negyede pedig szintén egy új világba kalauzol el.

Az Arab Street és környéke
A fenntartható paradicsom

A Gardens By The Bay egy városi rekreációs terület, mely a Mariana kikötő mellett található. Legnagyobb attrakciója a 18 napelemes szuperfából álló kert. A fának tűnő szerkezetek dominálják az óriási terület látképét, magasságuk 25 és 50 méter között változik. Sokféle funkciót látnak el, többek között árnyékolási szerepük van, valamint a kert környezeti motorjaként funkcionálnak. A kert olyan környezetvédelmi technológiákkal van felszerelve, melyek a fák ökológiai funkcióját utánozzák. A napelemek a napenergiát felhasználva világítják meg a szuperfákat, valamint ennek segítségével gyűjtik be az esővizet, amivel öntöznek és a szökőkutakat működtetik, valamint szomszédos üvegházak felmelegedett levegőjét is keringeti az a szuperfákból álló mesterséges erdő.

Szingapúr szuperfái

Az egyik üvegházban több tízezer növényritkaságot mutatnak be a világ minden tájáról, a másikban pedig a helyi flóra különlegességeit, méghozzá négy csoportra osztva: szakrális, kereskedelmi, élelmezési és gyógyászati alkalmazásonként elkülönítve. A szuperfák egyedi és egzotikus páfrányoknak, orchideáknak és ritka broméliák gyűjteményének adnak otthont. A létesítmény alatt rejtőzik az üzemeltetésért felelős energiaközpont, amelynek biomassza erőműve a képződő zöldhulladékot is hasznosítja. Az üvegházak hűtésénél a termikus rétegződés elvét alkalmazzák. A talajban lefektetett, hűtött vizet keringető csőrendszerrel érik el, hogy kellemes hűvös legyen, míg a felszálló légáramlás a tető felé viszi a felmelegedett levegőt, amelyet a hőenergia hasznosítása után a szuperfák tetején engednek ki a szabadba.” (érdekesvilag.hu) A projekt amúgy cirka egymillió dollárba került.

Let the sea set you free!

Sentosa egy napfényes sziget Szingapúrban, ahol tematikus programok, díjnyertes strandok, buja esőerdő, aranyhomokos partok és resort szállodák vesznek körül. Érezni a mesterséges jellegét, de ez Szingapúrban egy idő után már valahogy nem zavarja az embert. Gyönyörű látvány fogad a Palawan Beachen található kilátóból, hétköznapokon (szezonon kívül) egyáltalán nincsenek sokan, a víz pedig kellemes és tiszta. Kétszer is kinéztünk ide, taxival egyébként is könnyen elérhető a sziget központja, ahonnan ingyenes buszjáratok indulnak a tengerpartokhoz. Az egyik alkalommal ellátogattunk a S.E.A. Aquariumba is, ahol mintegy 100 000 vízi élőlény található; 1000 faj 50 különböző élőhelyről, a világ minden tájáról. Ha Sentosán jártok, ne hagyjátok ki!

A varázslatos Sentosa

Nem ez volt az egyetlen tengerpart, amit láthattunk a kiruccanásunk alkalmával: átnéztünk ugyanis Indonéziába is. Szingapúrból hajóval, komppal lehet átjutni Bintan szigetére, pontosabban Tanjung Pinang városába, ahol több, kisebb-nagyobb kulturális látnivaló és tengerpart van. Mi taxival jártuk be a sziget egy részét, szerencsére egy jó fej és profi sofőrt sikerült találnunk. A meglátogatott helyek közül kiemelkedett az 500 Lohan Temple, melybe belépve egy gigantikus Buddha szobor fogad. Egy lenyűgöző buddhista templom ez egyébként, mely egy különös szoborparkot is magában foglal, 500 arhattal. Az 500 szobor mindegyike rendkívül élethű, és rögzíti az arhatok jellemző arcvonásait és testtartásait. Az arhat szó eredeti jelentése „érdemre méltó”,  a buddhizmusban olyan spirituális gyakorlót jelent, aki egy bizonyos magas szintet elért. Az indonéz tripet a Trikora beach idilli tengerpartjaival maxoltuk ki, ahol szinte egyedül voltunk – imádom a low seasonöket.

Bintam-sziget, Indonézia

LMBTQ közösség helyzete

Szingapúrban az évtizedek során folyamatosan fejlődött az LMBTQ közösség helyzete. Manapság az azonos nemű szexuális tevékenység mind a férfiak, mind a nők számára legális; a férfiak esetében hivatalosan 2022-ben legalizálták, a nők esetében pedig mindig törvényes volt. 2022 előtt az azonos nemű férfiak közötti kapcsolat de jure illegális volt a brit gyarmati korszak büntető törvénykönyvének 377A szakasza értelmében. Két éve a hatóságok megerősítették, hogy a 377A „teljes egészében végrehajthatatlan”.  A transzneműek jogait tekintve, Ázsiában Szingapúr volt az első térség, amely 1973-ban legalizálta a nemi átalakító műtétet.

Noha a szingapúri kormány továbbra is konzervatív, társadalmi szinten azonban az LMBTQIA+ közösség aktivitásai széles körben elfogadottak (különösen a fiatalabb generációk körében), és az utazók általában mentesülnek mindenféle megbélyegzés alól. Bár továbbra is diszkréciót javasolnak a szeretet nyilvános kifejezése során. Hogy ez a napjainkban a valóságban hogyan alakul, arról nincsenek pontos infóim…

Letelepedés Szingapúrban

Szingapúrban többféle work pass érhető el, ezekről itt lehet tájékozódni. Egy 12 éve a városállamban élő ismerősömet megkérdeztem, hogy én mint digitális nomád vagy bármilyen kreatív, esetleg irodai munkát végző külföldi milyen esélyekkel tudnék letelepedni Szingapúrban. Azt az információt kaptam, hogy rám az EP, vagyis az Employment Pass vonatkozna. A Londonból átköltözött ismerős hozzátette, Szingapúr a makróválság miatt rendkívül protekcionista lett és lekorlátozta a kiadható EP kvótát a vállalatok számára, ezért jelenleg nagyon kevés cég vesz fel külföldi munkaerőt, akiknek EP-t kell szponzorálniuk. (Ezt egyébként az álláshirdetésben feltüntetik.) Digital nomad vízum nincs, de például Indonéziában és Thaiföldön is van, na meg egy csomó más országban még. Szingapúrba munka nélkül nem érdemes kiutazni abban az esetben, ha valaki letelepedést tervez, mert egyrészt csak turista vízummal engednek be 3 hónapra, ezzel pedig jó eséllyel nem alkalmaznak a korábban említett vízum körülmények miatt. Másrészt nagyon drága a megélhetés, heteken, hónapokon belül elfogy a megtakarítás. Egy szobabérlés minimum 1000-2000 dollár havonta, egy pici, egyszobás 30-40 négyzetméteres lakás 3000+ dollár. Étel, ital, közlekedés 1000-1500 dollár/fő, tehát a fix költség egyedülállóként 2-4000 dollár igénytől függően, ami minimum 1 millió Ft kb havonta.

Ha hosszútávra nem is, rövid távra mindenképpen visszanéznék még ebbe a sokszínű városállamba, ahol több ezer éves múlttal rendelkező kultúrák találkoznak a leginnovatívabb törekvésekkel, ahol minden náció békében él egymás mellett, ahol a szabályokat talán nem is olyan nehéz betartani. Sokan azt mondják, Szingapúrra elég két-három nap, a Tourist Pass is három napra szól. Szerintem bőven ki lehet ezt tolni, főleg, ha a szomszédos indonéz szigeteket is belefoglaljuk az útitervünkbe. 

Kiemelt kép: Canva

Previous
Next